Szeretnék eloszlatni egy általános tévhitet opciós vásárlással kapcsolatban. Ugyebár az alapvető feltevés, hogyha valaki opciót vásárol, akkor jogosultsága keletkezik, így nem érheti meglepetés, mert nála van a kontroll, ő dönti el, hogy mikor gyakorolja a vételi (Call) vagy eladási (Put) jogát. Sajnos ez csak féligazság, ugyanis ha az opció ráfut a lejáratra és van benne valós érték (ITM) akkor érhet meglepetés. Nézzük mire is gondolok.

Tegyük fel, hogy XYZ papír 100 körüli árfolyamon forog és vettem rá egy 100-as küszöbárú Call opciót annak reményében, hogy a részvény árfolyama emelkedni fog. Lejáratig van hátra 3 hét. Tételezzük fel, hogy közeleg a lejárat és a részvény árfolyama sajnos még mindig a 100-as árszint körül mozog, így az opció elég sokat vesztített az értékéből, de már nem akarom eladni, hanem várok vele. Mindeközben abban a tévhitben élek, hogy vételi jogosultságom van, ezért nem érhet meglepetés, hiszen a jogot én tudom gyakorolni ha akarom. Ebben a tévhitben sajnos megfeledkeztem az opciós lejáratról és az adott hónap harmadik péntekén nem voltam gépközelben, amikoris a részvény 101-en zárt.
Mi történik ilyenkor? Van egy 100-as Call opcióm, amiben lesz 1 dollár valós érték, ugyanis a részvény 101-en zárt. Ebben az esetben a brókercég automatikusan gyakorolni fogja a vételi jogomat (automatic exercise), azaz venni fog helyettem 100db XYZ részvényt 100-as árfolyamon, vagyis 10.000 dollárral csökkenni fog a vásárlóerőm és hétfőn 100db részvény "boldog" tulajdonosa lettem.

Ez több szempontból is kellemetlen meglepetés: lehet, hogy nincs 10K a számlán szabadon, ekkor kölcsönből lesz fedezve, aminek költsége van; továbbá a részvényt külön fedezni kell, nem olyan kockázatkezelt ügylet, mint az opció.

Mi a megoldás?
Aranyszabály, hogy a lejárat előtti utolsó néhány napban érdemes az ITM opciókat zárni, ha nem akarod kitenni magad a fenti jelenségnek. Az, hogy melyik stratégiában melyik lábat kell zárni, már egy összetetettebb kérdéskör, amit az alábbiakban foglalok össze emlékeztetésképpen azoknak, akik már jártak nálam Opciós Oktatáson.

A napokban több megkeresés is érkezett hozzám, azoktól, akik követik a Kereskedési Naplót és látták az opciós dinamikus pozíció menedzsment módszereimet. A kérdés többnyire arra irányult: "hogyan és mi alapján menedzselem a pozíciót dinamikusan". A kérdés megválaszolása jelen cikk terjedelmén túlmutat, de igyekszem elmagyarázni mit értek dinamikus pozíció menedzsment alatt.

Nézzük az alapokat. Tegyük fel, hogy részvénnyel kereskedsz és megvetted XYZ papírt 100-on annak reményében, hogy felmegy 105-re. Ez meg is történik egy héten belül. Ilyenkor mit tesz a részvénykereskedő?
Általában az alábbiakat szokta tenni:
1. elteszi a profitot,
2. felhúzza a stop-ot nullába, de hagyja futni, hátha még emelkedik,
3. nem tesz semmit, még vár.

Mi a gond ezekkel a választásokkal?
Tovább... (a teljes cikk elolvasásához bejelentkezés és/vagy regisztráció szükséges!)