A 10 Dolláros Színházjegy Esete

színházjegy kísérlet

Manapság már köztudott, hogy az emberek a pénzügyi döntések nagy részét nem racionális alapokon hozzák meg. Ennek sajnos elég komoly hatása van a tradingre, nem csak a színházjegyre...

Nemrég olvastam egy nagyon érdekes kísérletről Daniel Kahneman - Gyors és lassú gondolkodás című könyvében, amin elgondolkodva számos trading analógiát találtam.

A színházjegy kísérlet

Nagyszámú közönséget kérdeztek meg az alábbi helyzet kiértékeléséről.

1. Tegyük fel, hogy vettél egy színházjegyet 10 dollárért, és a színházba érve azt látod, hogy útközben elhagytad a jegyedet. Megveszed-e még egyszer a színházjegyet 10 dollárért, vagy hazamész?

2. Színházba készülsz, de még nincs meg a jegyed. Amikor odaérsz a jegypénztárhoz, akkor realizálod, hogy útközben elhagytál egy 10 dolláros bankjegyet. Megveszed a színházjegyet?

A válaszadók döntő többsége az első esetre azt válaszolta, hogy nem veszi meg a színházjegyet még egyszer, azonban a második esetben igen. Ha belegondolsz, totálisan ellentmondásos helyzet állt elő.

Miért van ez az óriási ellentmondás?

Mentális könyvelés az oka

Sajnos a válaszok megdöbbentő jellegét a mentális könyvelés irracionális voltára vezethetjük vissza.

Az első esetben mentálisan már 20 dollárba került volna a színházjegy, ami a legtöbb válaszadó fejében már nem "éri meg". Azaz a 10 dolláros veszteséget a színházjegy terhére könyvelték el. És így maga a színház már nem érte meg ennyiért.

A második esetben viszont a 10 dolláros bankjegy elhagyása nem került rá a színházjegy számlára, így a jegy megvétele nem volt kérdés, holott ekkor is 10 dollárral csökkent a nominális vagyon. De nagyon nem mindegy, hová került könyvelésre mentálisan.

Te mit válaszoltál volna?

Hogyan hat ez a kereskedésre?

A mentális könyvelés több helyen is jelen van a tradingben. Nézzünk néhányat.

  1. Megutálsz egy terméket, mert túl sokat veszítettél vele. A termék "számlájára" könyvelted el a veszteségeket, holott a termék arról nem tehet, hogy éppen sok veszteséges kötésed volt. Nem a termék a hibás.
  2. Ha egy jelentősebb nyerő széria végén vagy, hajlamos vagy megemelni a tétet, mert a lehetséges veszteséget fejben a már realizált nyerő terhére könyveled el. Holott ha előtte nem nyertél volna, nem emeltél volna tétet, mert a status quo megtartására törekedtél volna a számlaösszeg tekintetében.
  3. Előzőhöz hasonlóan, ha az időérték már kitermelt egy adott lebegő nyereséget, bevállalósabban nyitsz rá újabb opciót, hiszen a kitermelt nyerő terhére írod. Ezzel jelentősen nagyobb kockázatvállalásba is belemész, hiszen a lebegő nyerő terhére könyvelsz és nem a számla aktuális egyenlegének terhére.
  4. Hajlamos vagy a kisebb lebegő nyerőt is realizálni, mert fejben már rákönyvelted a számládra és úgy érzed, hogy az már a tiéd, így nem akarod visszaadni.
  5. A veszteségnél ugyanez a helyzet csak fordítva. Amíg lebegő veszteség, addig abban reménykedsz, hogy mivel nem realizáltad, így meg fogod úszni. Itt nem könyvelted még rá a számlára, itt a remény terhére van könyvelve.

A fenti jelenségek sok esetben teljesen tudattalanul történnek. Ezért nagyon fontos, hogy legyél jelen és legyél tudatos a trading közben. Figyelj arra is, hogy mit hová könyvelsz el fejben, mert alapjaiban határozza meg a döntési mechanizmusaidat.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Total 91%

Tags: Daniel Kahneman, mentális könyvelés,

Tanulj az opciókról 30 napig ingyen!

Add meg, milyen email címre küldhetek neked 15 ingyenes leckét az opciózásról:





Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet az általam megrendelt ingyenes termék és az ahhoz tartozó utánkövető tájékoztatók megküldése céljából kezelje.


Publikálás dátuma: 2016-04-21



Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet az általam megrendelt ingyenes termék és az ahhoz tartozó utánkövető levelek megküldése céljából kezelje.