A tőzsde egyedülálló műfaja az opciókkal való kereskedés. Először mikor beléptem ebbe a világba, azt sem tudtam hova kapjam a fejem. Tele volt új, számomra teljesen érthetetlen információval. De élvezettel indultam el ezen az ösvényen, hogy felfedezzem az előttem álló utat. Tekintettel arra, hogy soha nem végeztem pénzügyi iskolát, eleinte kételyeim voltak és bizony néha-néha azt gondoltam, hogy túl nagy falat lesz számomra ez a piac. Amikor már ismertem a részvényeket, FX-et és egyéb tőzsdei instrumentumokat, azt hittem tudok és láttam mindent. Pedig belépve az opciók világába, egy teljesen más dimenzióban találtam magam. Néhány hónap "ismerkedés" után olyan érzésem volt, mint amikor valaki évek után bicikliról motorra vált. Az opciós instrumentumban rejlő erő és kontroll minden képzeletemet felülmúlta. Nem volt többé kétségem afelől, hogy az opciós instrumentum az, amivel ténylegesen lehet kezelni a kockázatokat - méghozzá úgy, ahogy én akarom!
Az alábbi rövid videó azt mutatja be, hogy mi a gond a részvénypiaccal és arra milyen választ ad az opciós kereskedés. A problémák kezelése sokrétű tudást feltételez, amelyet leghatékonyabban az Opciós Oktatás keretein belül sajátíthatsz el.
Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az alap és komplexebb opciós stratégiák. A stratégiákat az alábbi csoportokra bontom. Az elnevezéseket angolul hagyom, hogy ismert legyen az angol terminológia is.
Bullish (emelkedő)
Bearish (csökkenő)
Neutral - bullish on volatility (semleges - volatilitásban emelkedő)
Neutral - bearish on volatility (semleges - volatilitásban csökkenő)
| Long Butterfly |
The Condor |
| Iron Butterfly |
Iron Condor |
| Long Call Ladder |
Short Guts |
| Short Straddle |
Short Strangle |
| Ratio Put Write |
Ratio Call Write |
Stratégiákról általában: Minden stratégiai leírás tartalmazza az alábbi elemeket:
Konstrukció: hogyan kell létrehozni az adott stratégiát Mikor: milyen környezetben és mikor használjam az adott stratégiát, illetve mennyi idő legyen hátra minimum a lejáratig. Volatilitás: alacsony vagy magas volatilitás mellett érdemes megvenni. Ha alacsony volatilitás mellett javasolt megvenni, akkor a volatilitásban emelkedés várható, ha magas mellett, akkor pedig esés. Ellenkező esetben az opciónk a Vega miatt jelentősen veszíteni fog az értékéből. Kockázati grafikon: azt mutatja meg, hogy a részvény elmozdulása esetén merre fog mozdulni az opciónk értéke. Max profit: maximálisan elérhető profit. A jutalékot szándékosan soha nem írom sehova, az alapértelmezett, hogy a jutalék mindig a profitot csökkenti és a veszteséget növeli. A prémium minden esetben azt az összeget jelenti, amennyit fizettem (long) az opcióért, vagy amennyit kaptam az eladásáért (short). Max kockázat: maximális veszteség Nullszaldó: mikor van nullában az opcióm, vagyis mikor van az, hogy se nem nyertem, se nem vesztettem rajta
A stratégiák irányától eltekintve kétfajta stratégiát különböztetünk meg a pénzmozgás tekintetében. Az egyik a debit a másik a credit stratégia. Debitnek hívjuk azt, ahol pénzt adunk ki, vagyis opciót veszünk, creditnek azt, amikor eladunk valamit, vagyis pénzt kapunk érte. Mindegyik stratégiánál részletezem, hogy milyen pénzmozgással jár. A debit spread esetében a prémiumot én fizetem, a credit spread esetében a prémiumot én kapom.
Az egyszerűség kedvéért maradok az angol terminológiánál, ahol lehet. Ehhez az alábbiakban egy rövid magyarázat: - long: megvettem az opciót, vételi oldal - short: eladtam az opciót, eladási oldal - Call: ugyebár vételi opció - Put: ugyebár eladási opció - long prémium: kifizetett prémium az opcióért, vagyis vételi oldal - short prémium: kapott prémium az opcióért, vagyis eladási oldal
Példa: Short 1 JUL 30 Call @ 1100 : ez azt jelenti, hogy vettem 1db júliusi lejáratú 30-as vételi opciót 1100-ért. @ 1100 azt jelenti, hogy jelenleg az ára 1100 Minden példában azt feltételezem, hogy június hónap van és ehhez képest veszek és adok el a jövőbeni lejáratú opciókat.
Opciós Stratégiák 3D-ben
Opciós stratégiák szimulációja
Az opciós szimulációk célja az egyes stratégiák eredményességének tesztelése különféle piaci környezetben. Például: 1. implied volatility (IV) értéke változik, 2. célár elérése megadott időre, 3. célár elérése lejáratkor, 4. stop loss árszint elérése, 5. jelentős rövidtávú árszint emelkedés, stb.
Mire jók ezek a szimulációs elemzések? 1. Az opciós alapismereteket és stratégiákat tartalmazó könyvek és oktató anyagok nem adják át azt az információt, hogy az egyes stratégiák eredményessége miképp változik különféle piaci környezetben. A szimulációs sorozatnak ez a fő célja, ami máshol nem hozzáférhető. 2. Kézzelfogható gyakorlati információkat nyújt, hogy adott piaci helyzetben melyik stratégia alkalmazása hozza meg a kívánt eredményt, függően a kockázatvállalási képességtől és a befektetendő összegtől. 3. kockázati grafikonok segítségével ad áttekintő képet arról, hogy az egyes paraméterek változása esetén az adott stratégia eredményessége miképp változik.
A szimulációk során az adott stratégia felépítésére vonatkozó koncepcionális információkat nem ismételjük át, azok ismeretét feltételezzük. Amennyiben a stratégiák felépítését át szeretnéd ismételni, itt teheted meg.
Az összes stratégia alapját a Call és Put opciók képezik. Azon belül is eladás és vétel. Tehát négy olyan alapszituációt kell alaposan megérteni, amiből az összes többi stratégia felépül: 1. Long Call 2. Short Call 3. Long Put 4. Short Put
Továbbá közreadok egy-két olyan komplexebb stratégiát, amit példaként készítettem el. Saját magad is elkészítheted bármely stratégia szimulációját az Options Oracle ingyenes szoftverrel. (A szimulációk megtekintéséhez min. 2-es szintű felhasználói jogosultság szükséges, ld. itt)
Alap stratégiák
Komplex stratégiák, példák
|