Belső őrlődés, önvád, kudarcok
Ezek után egy kicsit megálltam. Félelem töltött el, hiszen bármerre léptem a piacon, buktával kellett szembenéznem. Elment minden önbizalmam és nem mertem egy ideig semmit sem venni. Éreztem magamban a késztetést, de nem mertem. Szándékosan elfordultam a piactól. Egy ideig nem olvastam semmit ilyen témában és nem is néztem a befektetéseimet. Ignoráltam egyszerűen az egész helyzetet. A meglévő részvényeim sem érdekeltek és nem néztem napi szinten, hogy mennyit bukok, vagy nyerek, egyszerűen már nem érdekelt, feszült voltam és nyugtalan.
Akárhányszor a tőzsdére gondoltam, görcsbe rándult a gyomrom, mert félelmet ébresztett. Hagytam és figyeltem magam. Néha lopva azért belenéztem a hírekbe és továbbra is azt tapasztaltam, hogy veszteségesek a pozícióim. Nem zártam ki egyiket sem, még ahhoz sem volt kedvem. Egyszerűen elegem lett. Magamat vádoltam, hogy idióta barom vagyok, aki ehhez nem ért és hogy lehet, hogy másoknak sikerül, nekem meg nem. Tele voltam önváddal. Pszichésen megérintett a dolog, kicsit letargikus állapotba kerültem. Komoly (negatív) érzelmeket kezdtem el táplálni a piac iránt.
Akárhányszor a tőzsdére gondoltam, görcsbe rándult a gyomrom, mert félelmet ébresztett. Hagytam és figyeltem magam. Néha lopva azért belenéztem a hírekbe és továbbra is azt tapasztaltam, hogy veszteségesek a pozícióim. Nem zártam ki egyiket sem, még ahhoz sem volt kedvem. Egyszerűen elegem lett. Magamat vádoltam, hogy idióta barom vagyok, aki ehhez nem ért és hogy lehet, hogy másoknak sikerül, nekem meg nem. Tele voltam önváddal. Pszichésen megérintett a dolog, kicsit letargikus állapotba kerültem. Komoly (negatív) érzelmeket kezdtem el táplálni a piac iránt.
Soha ne hozz érzelmi alapon döntést!
Egyik nap hirtelen felindulásból, dühödten eladtam az egyik pozimat, mert elegem lett. Mint később kiderült, pont a fordulópont előtt adtam el, vagyis az árfolyam alján. Másnaptól megfordult a trend és elindult felfelé. Ne tudd meg ekkor mit éreztem, még nagyobb dühöt és fájdalmat. Elegem lett totálisan. Érzelemből hoztam befektetési döntést, ami nagyon visszaütött. Ezt a hibát utána többször is elkövettem, érzelemből, dühből, kapzsiságból hoztam befektetési döntést. Soha, de soha nem hozott eredményt, mivel az egész csak szerencsejáték volt, egy dühös kisgyerek szerencsejátéka. Mégis mit remélhettem volna? Tovább rontottam a saját helyzetem, egyre több kudarcot halmoztam fel és nem voltam képes kezelni. Eltávolodtam a piactól és magamtól is. Kihagytam legalább 1-2 hónapot az aktív tőzsdézésből és másfelé fordultam. Azt gondoltam, majd találok valami kiutat. Később kiderült, hogy találtam, de ez csak tovább rontotta a helyzetet, de erről majd annak idején lesz szó.
Tanulságok:
- Soha de soha ne hozzak befektetési döntést érzelemből.
- Ha nem megy, ki kell szállni és egy időre abbahagyni, nem erőltetni tovább, türelem.
