Opció - egykor a kiváltságosok fegyvere

Nos, hát mik is azok az opciók és miért is olyan fontosak és miért favorizálom őket annyira? Remélhetőleg az elkövetkezendő pár cikkből ki fog derülni.

Általánosságban már írogattam az opciós alapismeretekről itt, de a blogban részletesebben fogom a témát tárgyalni.

Sokatokat ijesztgettek már azzal, hogy az opciók kockázatosak, veszélyesek, kerüljétek el inkább, stb. Remélem, hogy sikerül a képet egy kicsit kitisztáznom és a sorozat végére érthető lesz, hogy miért imádom az opciók világát.

(Épp ebben a pillanatban néztem rá a pozícióimra és az egyik, amit múlt pénteken kötöttem, 100% plusszban van, pedig csak egy nap telt el és a részvényárfolyam "csak" -8%-ot esett, az opcióm értéke viszont 100%-ot profitált... - hamarosan megérted hogyan és miért.)

Hát akkor csapjunk bele, készülj fel...:)

Mi az opció?

Az opció egy olyan szerződéses viszony vevő és eladó között, amely jogot biztosít a vevőnek, hogy eladja, vagy megvegye az adott alapterméket, egy adott céláron (strike price) egy adott lejáratig (expiration date).
Az opció érvényét veszti, amint elérte a lejárati időpontot. Amerikában ez általában minden hónap harmadik péntekén történik.

Kétfajta részvényopció létezik:

1. dolgozói részvényopció: általában hosszútávú (2-5 éves), addig nem lehet érvényesíteni és nem átruházható. Egyfajta motivációs eszközként szolgál a munkáltató kezében.
2. exchange-traded (tőzsdén kereskedhető) részvényopció: nem a cég adja ki direktben, hanem az OCC (Options Clearing Corporation). Lejárat előtt bármikor kereskedhető (amerikai), rövid és hosszútávú kivitelben is.

Felmerülhet a kérdés, hogy minek van opciója. Aminek opciója van, azt alapterméknek hívjuk. Alaptermék nagyon sok minden lehet, pl. árutermék, részvény, deviza, kötvény, ETF, stb. Többnyire a részvények opciójáról fogok beszélni, de amit elmondok nagyrészt igaz az összes többi alaptermék opciójára is.

Milyen papíroknak lehet opciója?

Nem minden papírhoz vásárolható tőzsdén kereskedhető opció. Azokat, amikhez igen, Optionable Stocks-nak hívják, vagyis opcióval rendelkező részvényeknek. Az alábbi 4 kritériumnak kell az adott cégnek ahhoz megfelelnie, hogy a tőzsdén jegyezzék az opcióit:
1. a részvénynek jelen kell lennie a NYSE, AMEX vagy Nasdaq tőzsdék egyikén,
2. több mint 2000 részvényest kell számlálnia,
3. több mint 7 millió nyilvános részvénnyel kell rendelkeznie,
4. minimum 3 hónapja kereskedik a papírokat, vagyis egy éppen IPO-t (Initial Public Offering - éppen tőzsdére lépett cég) követő cégnek ezt az időszakot ki kell várnia.

Lejárati szempontból alapvetően kétfajta opció létezik: amerikai és európai
- amerikai: a lejárat előtt bármikor le lehet hívni (exercise)
- európai: csak a lejáratkor lehet lehívni.
Mindkettőt bármikor el lehet adni a lejáratig, csak a lehívásban van különbség. Lehívásnak azt nevezzük, amikor gyakorlom az opciós jogomat, vagyis amikor egy adott céláron megvásárolom vagy eladom a részvényeimet. A lehívás, mindig joggyakorlást jelent. A jog, amivel élhetek miután megvettem az opciót.
A későbbiekben ezt számos példán keresztül fogom bemutatni, hogy teljesen érthető legyen mire gondolok.

Ha a gyakorlati oldalát nézzük az opciós kereskedésnek, akkor ugyanúgy adható-vehető mint bármilyen más papír a tőzsdéken. Sőt, a legtöbb opció (80%) soha de soha nincs lehívva, hanem csak továbbadva egészen addig, amíg le nem jár. Hogy ez miért van, azt is meg fogjuk a későbbiekben vizsgálni. Na de, melyek azok a tőzsdék, ahol opciót lehet kötni?

Manapság Amerikában hat olyan tőzsde létezik, ahol lehet opciókkal kereskedni:
1. Chicago Board Options Exchange (CBOE)
2. The Philadelphia Stock Exchange (PHLX)
3. American Stock Exchange (AMEX)
4. Boston Options Exchange (BOX)
5. International Securities Exchange (ISE)
6. NYSE Arca in New York City

Tanulság:
- Az opciós piactól egyáltalán nem kell félni, ha egyszer rákapsz az ízére, nem tudod majd elengedni...