Miért választottam az opciókat? – 20 év távlatából

Idén 18 éves az OpcioGuru. Elég durva ezt így leírni: 2008. július 29-én került ki az első blogbejegyzésem...:)

Amikor elkezdtem tőzsdézni, számomra is egyszerű volt a képlet. Megveszek egy részvényt, mert arra számítok, hogy emelkedni fog. Ha igazam van, nyerek, ha nincs, vesztek.Ezzel elsőre nincs is semmi probléma. Idővel viszont elkezdett zavarni, hogy az egész azon múlik, eltalálom-e az irányt és az időzítést.

Aztán megismertem az opciókat, és teljesen másképp kezdtem nézni a piacra.

Nem azért, mert megtaláltam a Szent Grált. Olyan továbbra sincs. Azért, mert rájöttem, hogy ugyanarra a piaci helyzetre nem csak egyetlen választ adhatok. Sokkal több lehetőségem lett az idő, a volatilitás és a kockázat kezelésére.

Nézzük meg azt az 5 dolgot, ami miatt én végül az opciókat választottam.

1. Nem csak irányt lehet kereskedni

Egy hagyományos részvényügylettel alapvetően két dolgot tehetsz. Veszel, ha emelkedésre számítasz, vagy shortolsz, ha esést vársz. Mindkét esetben az árfolyam irányát kell eltalálnod.

Az opciós világban ennél jóval több forgatókönyvet lehet lekereskedni.

Építhetsz pozíciót arra, hogy a piac:

• emelkedik;
• esik;
• oldalazik;
• egy bizonyos szint felett vagy alatt marad;
• nagyot mozdul, akár ismeretlen irányba;
• vagy éppen lenyugszik és csökken a volatilitása.

Ez nyilván nem azt jelenti, hogy létezik olyan pozi, ami minden helyzetben nyer. Olyan nincs.

A lényeg az, hogy nem feltétlenül kell pontos célárat mondanod. Lehet olyan elképzelésed is, hogy egy részvény szerinted a következő 30 napban nem esik egy adott szint alá. Neked ebben az esetben mindegy lehet, hogy oldalazik vagy emelkedik, amíg a vállalt szint felett marad.

Számomra ez volt az első komoly AHA élmény. Nem csak azt kereskedhetem, hogy merre megy a piac, hanem azt is, hogy szerintem mi nem fog megtörténni.

2. Ugyanarra a véleményre többféle pozíciót építhetek

Tegyük fel, hogy egy részvény 100 dolláron áll és emelkedésre számítasz.

Megveheted a részvényt. Vehetsz Call opciót. Használhatsz korlátozott kockázatú Call spreadet. Ha pedig 90 dolláron amúgy is szívesen megvennéd a papírt, megfelelő tőkefedezettel Put opciót is kiírhatsz rá.

Mindegyik mögött ugyanaz a pozitív piaci vélemény áll, mégis teljesen más:

• a tőkeigény;
• a maximális kockázat;
• az idő szerepe;
• a lehetséges nyereség;
• és az a feltétel, aminek teljesülnie kell.

Melyik a legjobb?

Önmagában egyik sem. Pont ez a lényeg.

Nem a stratégia nevét kell megszeretni, hanem azt kell megérteni, hogy az adott piaci környezethez, időtávhoz és kockázatvállaláshoz melyik illik a legjobban.

3. Előre kontrollálhatom a kockázatot

Gyakran hallom, hogy az opció veszélyes. Ez így önmagában körülbelül annyit mond, mintha azt állítanánk, hogy az autó veszélyes.

Nyilván lehet vele felelőtlenül közlekedni. Opcióval is lehet ész nélkül tőkeáttételt használni vagy fedezetlen pozíciót nyitni. Egy rosszul méretezett fedezetlen opciós pozi egy kis számlán nagyon gyorsan csúnya tud lenni.

De ettől még lehet olyan opciós pozíciót építeni, ahol már nyitáskor pontosan látod a maximális elméleti veszteséget.

Ha opciót vásárolsz, legfeljebb a kifizetett prémiumot bukhatod el. Egy korlátozott kockázatú spreadnél pedig előre kiszámolható a lejáratkori maximális veszteség és nyereség.

Vagyis nem az opció szó dönti el, hogy mennyire kockázatos egy trade. A felépítés, a pozícióméret és a mögötte lévő fedezet dönti el.

Én ezt szeretem benne. Nem akkor kezdek el kapkodni, amikor a piac már ellenem ment, hanem lehetőség szerint már belépés előtt eldöntöm, mennyit vállalok, és milyen esetben nincs több keresnivalóm a pozícióban.

4. Az idő és a volatilitás is kereskedhető

A hagyományos részvénykereskedésnél elsősorban az árat figyeled. Az opcióknál viszont három dimenzióval dolgozol:

ÁR + IDŐ + VOLATILITÁS

Elsőre pont ettől tűnik bonyolultabbnak az opciózás. Később viszont rájössz, hogy éppen ez adja az egyik legnagyobb előnyét.

Egy megvásárolt opciónál az idő múlása ellened dolgozhat. Bizonyos opciókiíró stratégiáknál viszont az időérték csökkenése neked kedvezhet, ha közben az ár és a volatilitás sem mozdul kedvezőtlenül.

Én legjobban azt szeretem, amikor időt adhatok el. Az oktatásokon ez szokta az egyik legnagyobb AHA élményt okozni. A legtöbben addig úgy gondolkodnak, hogy kizárólag ármozgásból lehet profitálni, aztán rájönnek, hogy az idő múlása is része lehet a stratégiának.

Ez sem automatikus pénztermelés, hiszen a felvett prémiumért cserébe kockázatot és kötelezettséget vállalsz. Viszont egy teljesen új dimenzió nyílik meg előtted.

5. A belépés után is van mozgástered

Részvénynél a döntés sokszor elég egyszerű: tartod vagy eladod.

Egy opciós pozíció ennél jóval rugalmasabban alakítható. Lehet részlegesen zárni, görgetni, spreadet építeni belőle, csökkenteni a kockázatot vagy megváltoztatni az irány- és volatilitási kitettségét.

Ez nem azt jelenti, hogy minden veszteséges pozíció megmenthető. Nem az. Néha a zárás a legjobb döntés.

Viszont sokkal több eszközöd van reagálni, ha menet közben megváltozik a piac. Ezért mondom mindig, hogy az opciós kereskedésben a belépés csak a folyamat kezdete.

Az elmúlt évek több ezer éles kötéséből számomra az egyik legfontosabb tanulság, hogy nem az a jó kereskedő, aki mindig eltalálja a jövőt. Hanem az, aki képes kezelni azt, ami ténylegesen történik.

Akkor az opciózás jobb, mint a részvénykereskedés?

Nem feltétlenül. Én nem akarom egymással szembeállítani a kettőt.

Van olyan helyzet, amikor a sima részvényvásárlás a legjobb és legegyszerűbb megoldás. Az opció számomra azért lett fontos, mert a részvény mellé kaptam egy komplett eszköztárat.

Több lehetőségem lett, de ezzel együtt több döntést is kellett megtanulnom. Lejárat, kötési árfolyam, időérték, volatilitás, pozícióméret, lehívás, kockázatkezelés. Ezeket nem lehet átugrani.

De nem is kell mindent egyszerre megtanulni.

Szerintem a legtöbb kezdő ott rontja el, hogy rögtön húsz stratégiát, az összes görög betűt és a legbonyolultabb átalakításokat akarja megérteni. Nem jó sorrendben halad, ezért az egész kaotikusnak tűnik.

Pedig ha jó sorrendben haladsz, az opciózás logikája szépen összeáll.

20 év után is ezért szeretem

Az opció nem szüntette meg a piaci bizonytalanságot. Nem tette kockázatmentessé a kereskedést, és nem adott tuti recepteket.

Adott viszont több lehetőséget, nagyobb rugalmasságot és jóval több kontrollt afelett, hogyan valósítom meg a piaci elképzeléseimet.

20 év után is ez az, amit a legjobban szeretek benne.

A következő cikkben megmutatom, hogy ha ma kezdeném az opciózást, mit és milyen sorrendben tanulnék meg, illetve azt is, mivel biztosan nem kezdenék.