Mi az opció és mire használható?

Megújulva indult útnak opciós rovatunk ezen a héten. Rovatunk újraindításában Nagy Gergely, az OpcioGuru.com alapítója és oktatója volt a segítségünkre, aki lassan 10 éve foglalkozik az opciós piaccal, és 2009 óta tanulnak oktatásain az opciózni vágyó kereskedők.

Millásreggeli: Nagyon nem akarjuk a bemutatkozással húzni az időt, de azt azért elmondjuk, hogy te alapvetően nem pénzügyi szakemberként vagy egy opcioguru, hanem 10 év kemény munkája és saját tapasztalatok azok, amik beszélnek belőled.


Nagy Gergely: Ez így van.

MR: Eredeti végzettséged szerint mérnök vagy, hogy keveredtél te a tőzsde világába?

NG: Informatikus mérnök a végzettségem és mindig is érdekelt a pénzügyi piac, és 2005-ben azt gondoltam, hogy én ezt akkor magamtól meg fogom tanulni, eleinte részvényekkel, pici deviza, aztán körülbelül 1 év után rögtön át is eveztem az opciós világra, és azóta is ez egy ilyen első látásra szerelem.

MR: Na hát akkor nézzük a szerelmedet! Kezdjük az elejével, mégpedig azzal az alapozó témával, hogy mi is ez, mi az opció, mire lehet használni.

NG: Mielőtt belevágnék az opciós világba azt gondolom, hogy fontos megjegyezni, hogy az idei év piaci eseményei elég jó példát - sajnos rossz példát, de jó példát is egyben - mutattak arra, hogy mennyire fontos a kockázatok kezelése, és a saját pénzünknek a kontrolálása, és jelenleg a pénzügyi piacon nem létezik jobb kockázatkezelési eszköz, mint az opció.

Na de nézzük, hogy mi is az opció.

Az opció alapvetően egy származtatott termék, ami annyit jelent, hogy önmagában nem létezik, mindig van hozzá kapcsolva egy alaptermék. Alaptermék lehet például egy deviza, részvény, index, határidő, ETF, szinte minden, ami mozog és jegyeznek rá opciót.
Illetve amit még tudni kell róla, hogy van egy lejárata, tehát egy fix határidőn belül lehet ezt kereskedni. A lejáratot mindig a kereskedő választja meg, attól függően, hogy mi a célja.

És még azt érdemes róla tudni röviden, hogy az opció az mindig bizonyos számú alapterméket kontrollál, tehát egy opció mondjuk alapesetben amerikai részvénypiacon 100 db részvényre ad jogosultságot, határidő esetén mondjuk 1-re.

Nyilván felmerül az a kérdés, hogy jó ez az opció, de mire lehet ezt használni.

Gyakorlatban én kettéválasztanám: lehet opcióval spekulálni és lehet vele fedezeti ügyleteket végrehajtani.

A spekulatív célnál én hármat látok:

  • létezik az iránykereskedés, amikor az ember hasonlóképpen kereskedik opciókkal mint a normális piacon, azaz long vagy short irányba, azaz emelkedésre vagy esésre játszik,
  • létezik az iránymentes kereskedés, ahol azt mondom, hogy nincs elképzelésem a piacról, csak annyi, hogy mondjuk egy plusz 10-20%-os range-ben marad az árfolyam, de célom nincsen, csatornát kereskedek,
  • és létezik a kétirányú kereskedés, ahol azt mondom, hogy lesz egy nagyobb volumenű bejelentés mondjuk a piacon, legyen az egy GDP vagy egy kamatemelés, és nem tudom, hogy merre fog az árfolyam elmozdulni, viszont azt gondolom, hogy a mozgás nagy lesz, ezért mind a két irányba szeretném megtrédelni.

Ez a 3 olyan spekulatív cél van, amire fel lehet használni az opciót, plusz ugye lehet fedezeti ügyletként is ezt alkalmazni, amikor nem az a célom, hogy spekuláljak és profitra tegyek szert, hanem hogy a meglévő eszközömet biztosítsam, akár egy alapterméket, akár egy részvénycsomagot, akár egy teljes portfóliót.

Mindig fel szokott merülni a kérdés, hogy jó és hogyan lehet az opcióval profitálni.



Szerencsére ez olyan egyszerű kvázi mint a hagyományos piacon, mert az alapelv ugyanaz: olcsón kell venni opciót és drágán eladni, vagy pedig drágán kell eladni és olcsón visszavenni.

Tehát ha például én veszek egy opciót, akkor ugye ez a long ügylet, ahol opciót vásárolok mondjuk 100-ért, akkor 200-ért eladhatom pár napon belül, ha tényleg el is mozdult az árfolyam. Tehát itt a célom az, hogy alacsonyan vegyek és magasan adjak el, vagy fordítsuk meg, amikor én opciót adtam el, vagy opciós terminológiával opciót írtam ki, és mondjuk 200-on írtam ki, akkor 100-on vissza tudom venni, hogy ha tényleg úgy mozdult az árfolyam, ahogy terveztem, tehát ez a klasszikus short ügylet. Igazából nagyon hasonló a hagyományos piachoz.

És fontos az opciókról tudni még azt is, hogy függetlenül attól, hogy mikor jár le, én határidőn belül adhatom-vehetem. Tehát tegyük föl, ha megveszek egy opciót 100-on, elmozdult az alaptermék és holnap eladom mondjuk 200-on.

MR: Annak ellenére, hogy a lejárata mondjuk holnapután van.

NG: Igen, tehát időközben is lehet adni-venni. És egyébként az a jellegzetes inkább, hogy legtöbben inkább adják-veszik az opciót és nem lehívogatják, de erről még a későbbi rovatokban lesz szó.

MR: Jó, jogosultság-kötelezettség, ezt nézzük meg, ez kétféle jogi helyzet, amiben vevő és eladó van.

NG: Igen. nézzünk rá két gyakorlati példát. Legyen az első az ingatlanvásárlás.

Tegyük fel kinézek magamnak egy ingatlant és megállapodok az eladóval, hogy adott áron szeretné ezt megvásárolni 3 hónapon belül, és ezért leteszek 10% foglalót.

Ebben az esetben én vettem az opciót, ez a 10% foglaló ami 3 hónapig érvényes, és jogosultságot ad nekem arra, hogy kialkudott áron megvegyem az ingatlant 3 hónap múlva. Itt az én maximális kockázatom a foglaló, mert ha időközben rájövök, hogy még sincs annyi pénzem, hogy megvegyem az ingatlant, akkor ugye elvesztettem a foglalót. Viszont ha már így kérdezted a kötelezettséget, a túloldalon a kötelezett áll, az ingatlan eladója, aki azt mondta, hogy 3 hónapon belül én X áron el fogom adni ezt az ingatlant a foglaló fejében. Na most neki az a kockázata, hogy ha neadjisten időközben az ingatlanpiac még 10%-ot emelkedik, akkor neki akkor is azon az áron kell eladnia, amiben megegyeztünk, tehát ő a kötelezett oldal.

MR: Világos. Nézzük a lehívás illetve eladás hogyan néz ki, ezek mit jelentenek.

NG: Eladni ugye úgy lehet opciót, hogy megvettem egy opciót, eladhatom 3 perc múlva. Magát a terméket, ezt a derivatív származtatott terméket adhatom vehetem bármikor.

Amikor lehívok egy opciót akkor az pont ugyanaz, mint amit az előbb említettem az ingatlanos példán, én lehívom a foglalómat, kvázi az opciót, odamegyek az eladóhoz és azt mondom, hogy kérem a lakást.

MR: Világos.

NG: Hasonló példa egyébként a Casco biztosítás, ahol vásárolok Casco-t az autómra, hogy bebiztosítsam, tehát kvázi ez egy fedezeti ügylet, és azt mondom, hogy ha ellopták az autómat, akkor odamegyek a biztosítóhoz és ezt a jogot én érvényesítem, eladom az autómat a biztosítónak úgy, hogy nem is létezik már az autó.

És itt megint a Casco vevője vagyok az, aki jogosultsággal rendelkezik, a biztosító pedig az, aki kötelezettséget kell vállaljon.

Egyébként ezt még be lehet mutatni úgy is, ami talán még jobban érthető, egy 10.000 eurós megtakarításra. Mondjuk tegyük fel, valaki szert tett 10.000 euró megtakarításra, és nem akarja, hogy ha mondjuk esik az árfolyam, akkor ki legyen ennek téve. Arra a 10.000 euróra mondjuk ha vette 300 EUR/HUF-os árfolyamon, vesz rá egy eladási opciót mondjuk 300-as árfolyamon, ezért kifizet valamennyit, és ha megtette mondjuk 6 hónapra, akkor 6 hónap múlva akárhol is legyen az euró árfolyam, ő 300-on eladhatja.

Ez olyan mint a Casco biztosítás, amiért díjat fizetett, ezt opciós terminológiával úgy hívják, hogy prémium, opciós prémium.

És ebből kifolyólag az opció vevőjének minden esetben jogosultsága van, amiért prémiumot fizet, ezért korlátozott a kockázata, viszont az idő ellene dolgozik - ugye minden hónapban a Casco is lejár.

Az opció eladója viszont kötelezettséggel rendelkezik, ezért prémiumot kap - mint a biztosító megkapja a Casco-t havonta - korlátlan kockázatot vállal (majd a piacon jobban lesz érhető, hogy miért lesz korlátlan, ha az alaptermékhez kötjük) viszont az idő neki dolgozik, hiszen minden hónapban, hogy ha az autót nem lopják el, ő zsebre tette a Casco díjat.

MR: Oké, Gery még egy utolsó, az 1 millió dolláros kérdés: mi a siker kulcsa?



NG: A siker kulcsa szerintem az, hogy mindegy, hogy mi, de a véleményed helyes legyen. Lehet opciókkal kereskedni, lehet forex-szel, lehet bármi mással, de a lényeg az, hogy az elképzelés amit kialakítottál, legyen az csatorna, irány, bármilyen kétirányú kereskedés, az helyes legyen. Az opció tud segíteni abban, hogy ha nem helyes, időközben elég dinamikusan át lehet alakítani, de pénzt igazából csak úgy lehet csinálni, hogy vagy eltalálod az irányt, vagy az iránymentes kereskedésben vagy jó. Tehát a véleményednek helyesnek kell lennie.

MR: Aha, tehát ez sem csodaszer. Nem könnyű, a termékek segítenek, a tapasztalat is sokat, de azért ez nem könnyű.

NG: Igen, az opció sem szent grál.

MR: Oké, köszönjük szépen. Ez így fog menni 13 héten keresztül, és ez fel van építve, tehát amiről részben hallottunk most tőled, azok lesz, hogy teljes egészében kifejtésre kerülnek, úgyhogy javasoljuk a hallgatóknak, hogy kövessenek minket itt is, meg a millasreggeli.hu-n, az opciós rovatunkban írott anyagok is megjelennek majd.

Nagy Gergellyel az OpcioGuru.com tulajdonosával és oktatójával beszélgettünk az opciókról, illetve arról, hogy mi az opció.

Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni az opciókról, ajánljuk az alábbiakat:

Ha pedig szívesen tanulnál az opciókról, itt feliratkozhatsz az OpcioGuru teljesen ingyenes, 30 napos online képzésére.

 

OpcioGuru a médiában

      


Nálunk bankkártyával is fizethetsz!

Kövess minket

Kövess minket a Facebook-on is!Kövess minket a Youtube-on is!

opcioguru Soundcloud profilLépj velünk kapcsolatba a Skype-on is!

opcioguru instagram csatornaKövess minket a Twitter-en is!