Emelkedő háromszög (Ascending triangle)
Első próbálkozásaim egyike az emelkedő háromszög volt, mert véleményem szerint ezt a legkönnyebb azonosítani a technikai alakzatok közül és relatíve magas megbízhatósággal működik.
Definíció: emelkedő háromszög egy meglévő emelkedő trendben alakul ki egy rövid időn belüli éles emelkedést követően. Az ármozgás folyamatosan teszteli a horizontális ellenállási szintet, majd egyszer áttöri és kilép a háromszögből.
Definíció: emelkedő háromszög egy meglévő emelkedő trendben alakul ki egy rövid időn belüli éles emelkedést követően. Az ármozgás folyamatosan teszteli a horizontális ellenállási szintet, majd egyszer áttöri és kilép a háromszögből.
Emlékeztetőül az alakzatok bevezetését itt találod.
Ahogy az árfolyam teszteli a horizontális szintet, folyamatosan egy egyre emelkedő diagonális támasz szintet alakít ki, így formálja meg az emelkedő háromszög alakzatot.
A kitörés általában a háromszög csúcsánál következik be, de történhet korábban is, ami erős emelkedő trendet jelez előre.
Sikeres: egy emelkedő háromszög akkor lép életbe, ha a horizontális ellenállási szintet áttöri az árfolyam. Ez a szint a továbbiakban támaszként funkcionál. Minél többet teszteli a támaszt, annál nagyobb rá az esély, hogy folytatni fogja az emelkedést.
Ahogy az árfolyam teszteli a horizontális szintet, folyamatosan egy egyre emelkedő diagonális támasz szintet alakít ki, így formálja meg az emelkedő háromszög alakzatot.
A kitörés általában a háromszög csúcsánál következik be, de történhet korábban is, ami erős emelkedő trendet jelez előre.
Sikeres: egy emelkedő háromszög akkor lép életbe, ha a horizontális ellenállási szintet áttöri az árfolyam. Ez a szint a továbbiakban támaszként funkcionál. Minél többet teszteli a támaszt, annál nagyobb rá az esély, hogy folytatni fogja az emelkedést.
Sikertelen: ha az ellenállás áttörése után a visszatesztelést nem tartja meg a diagonális támasz szint, akkor kimondhatjuk, hogy az alakzat hibás, nem működik.
Rövidtávú alakzat, ami azt jelenti, hogy általában egy hónap alatt alakul ki, de nem tart tovább mint 3 hónap.
Célár:
a horizontális ellenállási szint és a diagonális támasz szint közti legnagyobb távolság + kitörés szintje.
Időhorizont:
a háromszög kezdetétől a kitörésig eltelt idő jövőbeni kivetítése.
Mielőtt megmutatnám, hogyan számolom a kitörési pontot és a stop loss szinteket, meg kell ismerkednünk az ATR nevű indikátorral. Alapvetően egy papír volatilitását méri. Az ábrán látszik, hogy az ATR mellett van egy (14)-es érték ami azt jelenti, hogy az elmúlt 14 nap átlagának volatilitását mutatja a grafikonon alul. Ez arra jó, hogy megtudjam, hogy átlagosan mekkora az elmozdulása a papírnak. Az indikátor alapján FRED átlagos volatilitása a kitörés környékén 1 volt.
Kitörési pont:
Amikor az árfolyam áttöri az ellenállást és legalább az átlagos ATR értékkel megemelkedik. Példánkban minimum 1-el kell emelkednie, hogy elhiggyem, hogy az alakzat működik.
Stop loss:
Ha az árfolyam az átlagos ATR értékkel letöri a diagonális támasz szintet, akkor zárom a pozíciót.
Volumen:
az alakzat kialakulása során általában csökken a volumen, majd átlagosnál nagyobb volumen mellett történik meg a kitörés.
Trade:
Ha jelentős volumen mellett kitör a háromszögből, érdemes felvenni egy long pozíciót. Sok esetben a kitörés után visszateszteli a támaszt, ami addig ellenállás volt. Érdemes lehet a visszatesztelést is megvárni, de kockázatos, mert ha nem történik meg, akkor az elmozdulás elejéről le lehet maradni. Ha csak napon belül töri át a horizontális ellenállást, de nem zár felette, akkor még várni kell egészen addig, amíg a záróár nem lépi túl az ellenállást, jelentős volumen mellett.
Figyelem:
Gyanús, hogyha az ár nem tört ki az alakzatból egészen a háromszög csúcsáig. Ha a csúcsnál nem történt meg a kitörés, valószínűleg már nem is fog. Általánosságban a háromszög 2/3-ánál ki szokott törni az alakzatból, de legkésőbb a háromszög csúcsánál.
Tanulság:
- Az emelkedő háromszög meglévő emelkedő trend hiányában nem működik.
