Emelkedő háromszög (Ascending triangle)

Emelkedő háromszög (Ascending triangle)
Első próbálkozásaim egyike az emelkedő háromszög volt, mert véleményem szerint ezt a legkönnyebb azonosítani a technikai alakzatok közül és relatíve magas megbízhatósággal működik.
Definíció: emelkedő háromszög egy meglévő emelkedő trendben alakul ki egy rövid időn belüli éles emelkedést követően. Az ármozgás folyamatosan teszteli a horizontális ellenállási szintet, majd egyszer áttöri és kilép a háromszögből. 
 
Emlékeztetőül az alakzatok bevezetését itt találod.

Ahogy az árfolyam teszteli a horizontális szintet, folyamatosan egy egyre emelkedő diagonális támasz szintet alakít ki, így formálja meg az emelkedő háromszög alakzatot.
A kitörés általában a háromszög csúcsánál következik be, de történhet korábban is, ami erős emelkedő trendet jelez előre.
Sikeres: egy emelkedő háromszög akkor lép életbe, ha a horizontális ellenállási szintet áttöri az árfolyam. Ez a szint a továbbiakban támaszként funkcionál. Minél többet teszteli a támaszt, annál nagyobb rá az esély, hogy folytatni fogja az emelkedést.

Sikertelen: ha az ellenállás áttörése után a visszatesztelést nem tartja meg a diagonális támasz szint, akkor kimondhatjuk, hogy az alakzat hibás, nem működik.

Emelkedő háromszög (Ascending triangle)
Időtáv:
Rövidtávú alakzat, ami azt jelenti, hogy általában egy hónap alatt alakul ki, de nem tart tovább mint 3 hónap.
Célár:

a horizontális ellenállási szint és a diagonális támasz szint közti legnagyobb távolság + kitörés szintje.

Időhorizont:
a háromszög kezdetétől a kitörésig eltelt idő jövőbeni kivetítése.

Mielőtt megmutatnám, hogyan számolom a kitörési pontot és a stop loss szinteket, meg kell ismerkednünk az ATR nevű indikátorral. Alapvetően egy papír volatilitását méri. Az ábrán látszik, hogy az ATR mellett van egy (14)-es érték ami azt jelenti, hogy az elmúlt 14 nap átlagának volatilitását mutatja a grafikonon alul. Ez arra jó, hogy megtudjam, hogy átlagosan mekkora az elmozdulása a papírnak. Az indikátor alapján FRED átlagos volatilitása a kitörés környékén 1 volt.

Kitörési pont:
Amikor az árfolyam áttöri az ellenállást és legalább az átlagos ATR értékkel megemelkedik. Példánkban minimum 1-el kell emelkednie, hogy elhiggyem, hogy az alakzat működik.
Stop loss:

Ha az árfolyam az átlagos ATR értékkel letöri a diagonális támasz szintet, akkor zárom a pozíciót.
Volumen:
az alakzat kialakulása során általában csökken a volumen, majd átlagosnál nagyobb volumen mellett történik meg a kitörés.
Trade:
Ha jelentős volumen mellett kitör a háromszögből, érdemes felvenni egy long pozíciót. Sok esetben a kitörés után visszateszteli a támaszt, ami addig ellenállás volt. Érdemes lehet a visszatesztelést is megvárni, de kockázatos, mert ha nem történik meg, akkor az elmozdulás elejéről le lehet maradni. Ha csak napon belül töri át a horizontális ellenállást, de nem zár felette, akkor még várni kell egészen addig, amíg a záróár nem lépi túl az ellenállást, jelentős volumen mellett.
Figyelem:
Gyanús, hogyha az ár nem tört ki az alakzatból egészen a háromszög csúcsáig. Ha a csúcsnál nem történt meg a kitörés, valószínűleg már nem is fog. Általánosságban a háromszög 2/3-ánál ki szokott törni az alakzatból, de legkésőbb a háromszög csúcsánál.


Tanulság:
- Az emelkedő háromszög meglévő emelkedő trend hiányában nem működik.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Total 100%



Tanulj az opciókról 30 napig ingyen!

Add meg, milyen email címre küldhetek neked 15 ingyenes leckét az opciózásról:





Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet az általam megrendelt ingyenes termék és az ahhoz tartozó utánkövető tájékoztatók megküldése céljából kezelje.



Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet az általam megrendelt ingyenes termék és az ahhoz tartozó utánkövető levelek megküldése céljából kezelje.