Van Tharp - kereskedési hibák

A néhai Van Tharp jelentős mennyiségű kereskedéssel kapcsolatos pszichológiai megfigyelést és írást hagyott maga mögött. Nézzük mit gondol a különféle kereskedési hibákról.

Sokan úgy vélik, hogy az algoritmikus vagy mechanikus kereskedés előnyösebb a diszkrecionális kereskedésnél, azonban ez nem mindig állja meg a helyét. Előfordulhat, hogy egy algoritmikus/mechanikus rendszer a múltbeli teszteken jól szerepel, de valódi kereskedési helyzetekben kudarcot vall.

Valójában egy megbízható algoritmikus rendszer kifejlesztése komoly kihívás és rengeteg munkát igényel. A "diszkrecionális" szó gyakran összefüggésbe hozható a szabályok nélküli, pillanatnyi megérzéseken alapuló kereskedéssel, ami egy példa a rossz diszkrecionális kereskedési gyakorlatra. Valójában azonban a kulcs az egyértelmű szabályok meghatározása.

Egy kereskedő akár 80%-ban követhet szabályokat és 20%-ban alkalmazhat diszkrecionális döntéseket. A szabályok biztosítják, hogy a diszkrecionális döntések egy meghatározott keretek között történjenek, így kerülve el az impulzív kereskedést.

Nézzük, hogy Van Tharp milyen hibákat vélt felfedezni az egyes kereskedői tipusoknál. Az alábbi írás eredeti angol változatát itt találod.

Mechanikus kereskedők

Mindig is mondtam, hogy a kereskedés nagyrészt pszichológiai kérdés, és a kereskedőknek sok időt kellene szentelniük alapvető problémáik megoldására. Valójában a Super Trader tanítványaim közül a legtöbben legalább egy évet töltenek pszichológiai kérdésekkel foglalkozva, mielőtt nekilátnának az üzleti tervük vagy kereskedési rendszerük kidolgozásának. A kereskedési hibák is gyakran pszichológiai problémákból erednek.

Nézzük tehát a kereskedés pszichológiáját a hibák szemszögéből. Ha nem követed a szabályaidat, hibát követsz el. Ennyire egyszerű. És ha ugyanazt a hibát ismételten elköveted, az önszabotálásnak számít. Az önszabotálás egy másik, a pszichológia terén gazdag terület, amely lehetőséget nyújt arra, hogy jobban megismerd magad, és ezzel javítsd kereskedési eredményeidet. Itt azonban a hibákra összpontosítunk, amelyek néhány széles kategóriájú kereskedőre vonatkoznak.

Először is, mutassunk be egy módszert a hibák kereskedésre gyakorolt hatásának mérésére. A kereskedői hatékonyság azt méri, hogy mennyire képes egy kereskedő hibamentes ügyleteket végrehajtani. Tehát aki száz ügyletből öt hibát követ el, az 95%-os hatékonyságú. Az elmúlt öt évben kértem a Super Trader tanítványaimat, hogy dokumentálják hibáikat, így meg tudjuk vizsgálni hatékonysági szintjeiket. Azt találtam, hogy a 95% valójában nagyon jó kereskedési hatékonyság; sok kereskedő még 75%-os szinten sem tud kereskedni, ami szörnyű. Ez nagyjából minden negyedik ügyletnél egy hibát jelent. Ez a legfontosabb az egyik kereskedői kategóriában: a szabályalapú diszkrecionális kereskedők esetében. Véleményem szerint, amikor a szabályalapú diszkrecionális kereskedők hatékonyak lesznek, ők a legjobb típusú kereskedők.

Beszélnék még két másik kereskedői csoportról: 1) mechanikus kereskedők és 2) szabály nélküli diszkrecionális kereskedők.

Először is, nézzük a mechanikus kereskedőket. A mechanikus kereskedők úgy vélik, hogy a pszichológiailag befolyásolt kereskedési problémákat kiküszöbölhetik azzal, hogy mechanikussá válnak. Sokan törekednek arra, hogy mechanikus kereskedőkké váljanak, hagyva, hogy a számítógép hozza meg az összes döntést, mert úgy vélik, ez kiküszöböli a sok emberi hibát.

Valójában az egyik legjobb kereskedő barátom egyszer azt mondta nekem, hogy pszichológia nem játszik szerepet a kereskedésében, mert a művelete teljesen automatizált. Én erre azt válaszoltam: „Dönthetsz úgy, hogy nem veszel részt egy ügyletben.” Kb. 18 évvel ezt a kijelentést követően a CTA üzletága bezárt. Társa úgy döntött, hogy nem vesz részt egy ügyletben — éppen abban az ügyletben, amely az egész éves profitjukat meghozta volna, ha részt vesznek benne.

Mindig is mondtam, hogy az emberek csak a piacról alkotott hiteik szerint tudnak kereskedni, tehát nézzük meg néhányat a legfontosabb hiedelmek közül, amelyeket egy tisztán mechanikus kereskedő valószínűleg vall:

• A mechanikus kereskedéssel objektív lehetek és nem követek el hibákat (kivéve a pszichológiai hibát, hogy felülbírálom a rendszeremet).
• A mechanikus kereskedés objektív. A rendszerem tesztelése lehetővé teszi, hogy megállapítsam a jövőbeli eredményeimet.
• A mechanikus kereskedés pontos.
• Ha egy rendszer alaplogikáját nem lehet mechanikus kereskedési rendszerré alakítani, valószínűleg nem érdemes kereskedni vele.
• Az emberi ítélőképesség hajlamos a hibákra. Ezeket kiküszöbölhetem a mechanikus kereskedéssel.

Tehát valóban objektív a mechanikus kereskedés? Úgy gondolom, nem, mert mindenféle hibák léphetnek fel egy automatizált kereskedési rendszerben: adathibák, hibák a szoftverplatformon, hibák a saját programozásodban és még sok más. (Érdekes módon, a Super Trader tanítványaim által következetesen jelzett fő hibakategóriák közé tartoznak a programozási hibák.)

Vegyük például az adathibákat. Pontosak az adataid, vagy vannak rossz jelzések és egyéb problémák? A mechanikus kereskedők mindig adathibákkal küzdenek. Például az árhibák rendszeresen előfordulnak a streaming adatokban. Néha ezek másodperceken belül megoldódnak, és a hiba „eltűnik”, de addigra a rossz adatok már előidézhetnek egy ügyletet. Ráadásul a történelmi részvényadatok esetében előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre osztalék- és részvényfelosztási korrekciók. És mi történik, ha egy vállalat csődbe megy? Mi van, ha magánkézbe kerül vagy felvásárolják egy másik cég? Az ilyen vállalatok adatai egyszerűen eltűnhetnek az adatkészletedből.

Egyszer szerettem volna kutatni egy hatékony részvénykereskedési rendszert. Kerestünk hatékony részvényeket (kevés zajjal emelkedőket) és vásároltuk őket 25%-os csúszó stoppal. Volt egy 40 évre visszamenőleg tiszta és osztalékokkal és részvényfelosztásokkal korrigált S&P 500 adatkészletünk. Nagyon elégedett voltam az eredményekkel, mert a rendszerem egy kis vagyont keresett. Azonban akkor még nem tudtam, hogy a rendszer „belső információk” alapján kereskedett. Az adatkészletnek köszönhetően olyan részvényeket vásárolhattam az IPO-nál, amelyek később az S&P 500 részévé váltak. Így a rendszerem, a visszatesztelés során, olyan cégeket vásárolt, mint a Microsoft, az EBay, az Intel és sok más, mielőtt bárki tudta volna, hogy azok az S&P 500 részévé válnak. Miért? Mert, ahogy mondtam, az adatkészletem a mai S&P 500 volt, visszamenőleg 40 évre.

És mi a helyzet 2010. május 6-ával, csütörtökkel? A Dow Jones körülbelül 20 perc alatt 1000 pontot esett. A blue chip részvények, mint például a Procter & Gamble, több mint 20 pontot estek, és az Accenture átmenetileg egy pennyre esett. Bár nem volt egyetlen gyökéroka ennek a mini-összeomlásnak, jelentős hatással volt a mechanikus kereskedési rendszerekre. Az ilyen események előfordulnak a piacokon; ezek a kihívások (hiba/hibák) a mechanikus rendszerek számára. (Aznap délután lejtmenete sok rendes kereskedőt is érintett. Egy ügyfél azt mondta, hogy minden pozícióján 25%-os csúszó stopot használt, és minden egyes részvényből kiszállt.)

Eközben egyik oktatónk, Ken Long, szabályalapú diszkrecionális rendszereket kereskedett, és ugyanezen a héten 100R-t keresett. Mint mindig, nagyon óvatos volt a kereskedésben, és nagyon ügyelt arra, hogy teljes mértékben kezelje a kockázatát.

Van még egy hibatípus, amit a mechanikus kereskedési rendszerek elkövetnek: az elmulasztás hibája. Mivel a kereskedési beállítások és belépések kritériumai olyan pontosan meghatározottak, a mechanikus rendszerek sok jó (vagy nagyszerű) ügyletet hagyhatnak ki, amelyeket egy diszkrecionális kereskedő könnyen észrevenne.

Például tegyük fel, hogy a rendszereid öt egymást követő alacsonyabb zárást szűrnek. Miután öt egymást követő alacsonyabb zárást kaptál, akkor keresel egy belső napot. Most már megvan a teljes beállításod. A belépésed néhány centtel a tegnapi csúcs felett van.

Nézzünk tehát néhány példát más belépési jelekre, amelyeket elmulasztanál, ha ilyen pontos lennél. Lehet, hogy volt négy lefelé irányuló nap, amelyek extrémek voltak – talán az ár 30%-kal csökkent. Vagy kevesebb, mint négy lefelé irányuló napod lehet, ahol az ár 30%-kal vagy annál többel csökkent. Azonban egyik sem lenne elegendő lefelé irányuló mozgás a szigorú mechanikus kritériumaid szerint.

Tegyük fel, hogy találtál valamit, aminek öt napja új alacsonyabb mélypontok voltak, de az ötödik nap új mélyponton nyílt, majd új magasságban zárt. Ez általában egy rendkívül bikás jel, de te ezt elmulasztanád a pontos meghatározásod miatt. Vagy lehet, hogy öt nap alacsonyabb zárást követően a hatodik nap új mélyponton nyílt, de új magasságban zárt. Így a pontos belépési meghatározás elmulasztana egy olyan kereskedési lehetőséget, ahol még több gyengeséget követően egy rendkívül bikás jel jelenik meg.

Sok más változat van ebben a belépési kategóriában, amelyet egy mechanikus rendszer elmulasztana, de érted a lényeget. Amint olyan pontosan megfogalmazod a szabályaidat, hogy egy számítógép végrehajthassa a kereskedéseket, ki vagy téve az elmulasztás hibáinak – jó vagy kiemelkedő ügyletek, amelyeket az automatizált rendszered nem tud végrehajtani a pontossága miatt. Ezek a kihagyott lehetőségek nem minősülnek hibáknak, de jelentősen korlátozzák az alaplogika mögötti rendszer lehetséges eredményeit. A mechanikus rendszer eredményei gyengének tűnhetnek egy olyan kereskedő eredményei mellett, aki ugyanazt a rendszert használta, és engedélyezték számára, hogy vegye azokat a többi ügyletet, amelyek nem illeszkedtek pontosan a mechanikus rendszer szabályaihoz.

Szabályok nélküli diszkrecionális kereskedők

Tapasztalataim szerint, amikor az emberek azt mondják, hogy „diszkrecionális kereskedők” vagyok, ez általában azt jelenti, hogy szabadon tehetnek, amit akarnak. Lehet, hogy egy hírlevelet követnek, magas valószínűségű beállítást kereskednek, amit egy guru mondott egy műhelymunkán az előző évben, vagy egyszerűen csak megvesznek valamit hirtelen ötlettől vezérelve. Úgy érezhetik, hogy 20 különböző rendszerük van, egyik sem merev.

Valójában egyáltalán nincs rendszerük. Amit valójában birtokolnak, az egy kevés semmi és sok „vágyakozás” (ellentétben az intuícióval). Mivel nincs rendszerük és szabályaik, nincs módjuk hatékonyan kezelni a kereskedésüket. Szerinted milyen jól működne egy cég tervek, üzleti rendszerek és szabályok nélkül? Mivel nincsenek követendő szabályaik, minden, amit a szabályok nélküli diszkrecionális kereskedők tesznek, hiba.

Igazságosság kedvéért, néhány diszkrecionális kereskedő rendelkezik szabályokkal kereskedésük egy részére nézve. Van remény ezekre az emberekre, mert van kiindulópontjuk. Azok, akik teljesen szabályok nélküli diszkrecionális kereskedők, azonban reménytelenek, és vagy abba kellene hagyniuk a kereskedést, vagy teljesen át kellene alakítaniuk kereskedési üzletüket.

Te diszkrecionális kereskedő vagy? Hogyan tudnád megmondani? Íme egy kvíz, ami segít eldönteni. Válaszolj Igen vagy Nem a következő kérdésekre.

• Néha vásárolsz hírlevél ajánlásokat anélkül, hogy valódi terved lenne arra, hogyan szállj ki az ügyletből?
• Néha (vagy gyakran) kereskedsz valamilyen érdekes indikátor alapján, amit egy műhelymunkán tanultál (pl. amikor látod az indikátort, általában belépsz egy ügyletbe, de ismét nincs valódi terved arra, hogyan szállj ki)?
• Három vagy több különböző rendszert kereskedsz ugyanazon a számlán?
• Több mint tíz különböző rendszert kereskedsz?
• Néha belépsz egy ügyletbe, és később nem emlékszel, miért?
• Bizonytalan vagy abban, hány rendszered van?
• Rendszereid többsége nem rendelkezik teljes szabálykészlettel, amely irányítaná a viselkedésedet?
• Rendszereid csak a belépési beállításokat jelentik, és semmi mást?
• Nem tudod felsorolni az utolsó ügyleted szabályait?
• Nem tudod felsorolni az utolsó öt ügyleted egyikének sem a szabályait?

Ha a fenti kérdések közül legalább kettőre Igen a válaszod, akkor van néhány jellemzője a szabályok nélküli diszkrecionális kereskedőnek. Ha azonban hat vagy több kérdésre Igen a válaszod, akkor egyértelműen szabályok nélküli diszkrecionális kereskedő vagy.

Valószínűleg ritkán keresel pénzt a piacon, mert nem nyerő játékot játszol. Valószínűleg sok hibát követsz el. Valójában, mivel nincsenek szabályaid, minden tettet hibának tekintenék, amíg nem állítasz fel szabályokat. Hogyan tanulhatnál hatékonyan a kereskedési tapasztalataidból, ha nem tudod, melyek voltak hibák?

Ha valami vigasz, a legtöbb kereskedő a szabályok nélküli diszkrecionális kategóriába esik. A legjobbak közülük talán elkötelezettek egyetlen hírlevél kereskedéseinek követésében. Ha ez rád vonatkozik, ismered a hírlevél szabályait? Van-e a hírlevélírónak szabályai a kereskedéséhez? Valószínűleg, ha havonta egyszer egy meghatározott dátumon ki kell adnia egy konkrét ajánlást, nincsenek ilyen szabályai. És jó eséllyel nem is követed pontosan a hírlevélíró ajánlásait: nem veszel részt néhány ügyletben, lemaradhatsz másokról, más áron vásárolsz, mint amit ajánlottak, és valószínűleg nem adod el, amikor azt mondják. Ismét, ezek mind a szabályok nélküli diszkrecionális kereskedő jelei.

Szabályalapú diszkrecionális kereskedők

Lehet, hogy még soha nem hallottál szabályalapú diszkrecionális kereskedőről. Ritkák, de a világ legjobb kereskedői közé tartoznak. Biztonsággal állíthatom, hogy aki elvégzi a Super Trader programomat, az szabályalapú diszkrecionális kereskedővé vagy mechanikus kereskedővé válik.

Íme néhány szabály, amelyet egy ilyen kereskedő alkalmazhat:

1. Nézz egy kis univerzumot a részvények közül, amelyek jól viselkednek az én szabályaim szerint. (Más szóval, nem minden részvénynek kell a szabályaid szerint viselkednie; csak olyan részvényeket kell találnod, amelyek igen.)
2. Keress erős túlreagálást lefelé. (Ennek nagyon konkrét leírása lenne, pl. a piac hat egymást követő nap zár alacsonyabban.)
3. Keress olyan mozgásokat, amelyeknek nagy valószínűsége van a folytatásra az én javamra. (Ez egy vagy több, egyértelműen meghatározott szabály lehet.)
4. Legyen egy valószínű célod szem előtt, egy korábbi emelkedő csúcs alapján, úgy hogy a belépési ár és a csúcs közötti különbség legyen a valószínű cél.
5. Helyezz egy stopot az utolsó lefelé irányuló nap legutóbbi mélypontja alá, úgy hogy az a mélypont és a belépési ár közötti különbség jelentse a kereskedés kockázatát.
6. Biztosítsd, hogy minden kereskedés jutalom-kockázat aránya legalább 3:1 legyen. Ha nem így van, keress másik kereskedést.
7. Emeld a stopot, amikor a piac új támogatási szintet és új csúcsot ér el. Biztosítsd, hogy a kereskedés folyamatos jutalom-kockázat aránya mindig 1:1 felett legyen, hogy nagyobb, mint 3R nyereséget tegyen lehetővé.
8. Soha ne legyen egyszerre több, mint négy aktív pozíciód, hogy minden kereskedést alaposan kezelhess.
9. Soha ne kockáztass egy pozíciónál többet, mint a tőkéd 0,5%-át.
10. Soha ne legyen egyszerre több, mint 1% nyitott kockázatod a számládon.
11. Értékeld a hibáidat minden este, és dolgozz azon, hogy a kereskedési hatékonyságod 95% vagy jobb legyen.
12. Értékeld újra a szabályaidat, ha a hónap végén nem vagy legalább 5R-rel felfelé.

Figyeld meg, hogy a kereskedés minden aspektusát lefedik ezek a szabályok. Engednek némi mérlegelést (pl. mi számít 3:1 jutalom-kockázat arányú kereskedésnek és a kereskedésben maradás képességét, ha elérte a célt), de egyúttal világos irányelvek is vannak a kereskedésre. Ezenkívül a kereskedő hozzáadhat néhány más diszkrecionális szabályt a teljesítményének javítására:

1. Újra beléphetek a kereskedésbe egyszer, ha a jutalom-kockázat potenciál még mindig legalább 3:
2. Hozzáadhatok egy második pozíciót a kereskedéshez az első alkalommal, amikor emelem a stopomat, ha az új jutalom-kockázat arány legalább 5:1.
3. Ha valami nagyon zavar a kereskedésben és dokumentálhatom, nem veszek részt benne.

Az általam adott szabályok csak példák. Nem állítom, hogy ezek nyereséges szabályok, bár hasonló szabálykészleteket láttam, amelyek rendkívül jók.

A nap végén ez a kereskedő elvégezhet egy napi értékelést és megkérdezheti: „Voltak hibáim? Követtem a szabályaimat?” A válaszai alapján 1) rögzítheti a hibákat, 2) felmérheti a hibák hatását R-többszörösökben, és 3) megteheti a korrekciós lépéseket a jövőbeni hibák elkerülése érdekében. Ezek a feladatok kritikusak az erős, következetes teljesítmény fejlesztéséhez. Látod, hogy ezek a lépések lehetetlenek a szabályok nélküli diszkrecionális kereskedő számára?