Miért Lesz 2015 Az Opciók Éve?

az opciók éve

Eddig csak azok kereskedtek opcióval, akiket vonzott ez a világ, azonban 2015-től ez nem opcionális, hanem szinte kötelező a kialakult kockázatok miatt. Nézzük miért.

Mint ahogy azt már mindenki tudja 2015.01.15-én a svájci jegybank által történt devizapiaci beavatkozás hatalmas káoszt okozott a pénzpiacon. Elképesztő mennyiségű pénz füstölt el, cégek mentek csődbe, több órán keresztül nem volt likviditás és árjegyzés. Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de hasonló esemény bármikor bekövetkezhet a közeljövőben.

Mi az a fekete hattyú?

Nassim Taleb népszerűsítette ezt a kifejezést olyan piaci eseményekre, amelyeknek a bekövetkezési valószínűsége nagyon alacsony, azonban a hatása felbecsülhetetlen. Az SNB beavatkozása egyértelműen fekete hattyú jelenség volt. 35%-ot esett az árfolyam szinte egy tickben. Mindenki kiszaladt a piacról, nem voltak vevők órákig. Megállt az élet és mindenki csak a realizált veszteséget próbálta felfogni, megemészteni.

Hasonló esemény volt az 1987-es tőzsde krach vagy a 2001. szept 11.-i terrortámadás. Fekete hattyúk léteznek a piacon. Ritkán jönnek, de akkor mindent visznek, ha az ember nem kezeli a kockázatot megfelelően.

A fekete hattyú piaci árazása soha sem volt reális

Közelítsük meg a piaci kockázat árazását két szempontból.

Először nézzük a VaR (value at risk) kockázatkezelési modellt, ami annyit mond ki, hogy adott számla vagy befektetési portfólió mekkora kockázatnak van kitéve adott időn belül. A VaR tehát három dolgot vizsgál: a potenciális veszteség mértékét, annak valószínűségét és a hozzá köthető időtávot.

Például ha egy befektetési alap 1 hónapos 5%-os VaR mutatója $100 millió, az annyit jelent, hogy 5% esélye van arra, hogy havonta veszítsen $100 milliót. Ez alapján egy $100 milliós veszteség minden 20-ik hónapban előfordulhat. Ezek a modellek viszont sosem kalkulálnak a fekete hattyú eseményekkel, mert akkor olyan számot kellene kimutatniuk, ami mellett gyakorlatilag működésképtelenné válna a rendszerük.

A pénzügyi modellek soha nem árazzák helyesen a fekete hattyút!

A félreárazásban az opciós modellek sem különbek a többinél. Az ún. tail risk jelenség ott is félre van árazva annak ellenére, hogy drágábbak a szélen az opciók mint kellene lenniük (volatility smile). A tail risk kifejezés a statisztikai szórás szélein jelentkező kockázatot jelenti. Bemutatom mire gondolok, de először ehhez nézzük meg a statisztikai szórás görbéjét.

statisztikai szórás

Az x tengelyen található a statisztikai szórás, más néven szigma. Nézzük a tartományokat:

  • 1-es szórás a két középső sötétkék zóna, azaz az idők 68.2%-ban az árfolyam aközött tartózkodik
  • 2-es szórás a két középső + a mellette lévő két világoskék terület, ami összesen 95.4%-ot feltételez.
  • a 3-as szórás lényegében a görbe széléig tart, ami 99.6%-os valószínűséget jelent.

Mit jelent ez és miért fontos a kereskedéshez? Az árazó modelleknek szükségük van szórásra, valószínűségre ahhoz, hogy opciós árat tudjanak kalkulálni. Általában az alacsony valószínűségű események árazása nem reális. Opciós nyelven az alacsony deltájú strike-kal rendelkező opciók ugyan drágábbak (fat tail risk), mint amit a valószínűségük feltételez (volatility smile), mégsem tűnnek elég drágának fekete hattyú megjelenése esetén. Pl. a CHF mozgás meg sem jelenik a fenti görbén annyira alacsony volt az esélye.

Az idők nagy részében éppen a fat tail risk miatt lehet jól keresni opció kiírással, azonban egy Fekete Hattyú esetén a fedezetlen kiírások következménye végzetes lehet, ha rosszul lett megválasztva a kezdeti pozíció méret.

Mekkora esélye volt ennek a CHF mozgásnak?

Ha rárakod a napos chartra a standard deviation csatornát, az látszik, hogy a 7-es szórásba fért bele ez a mozgás. Íme (klikkre nagyban jelenik meg).

CHF mozgás

Mekkora a valószínűsége egy 7-es szórásnak?

Egy 7-es statisztikai szórás valószínűsége 1 : 390.682.215.445, ami kb. 1.07 milliárd évente fordul elő (ez egynegyede a föld korának). Ennyire volt valószínű egy ilyen mozgás.

Ezt nyilvánvalóan képtelenség beárazni opciós modellel, mert ha ehhez igazodna az árazási algoritmus, akkor kb. olyan drágák lennének az opciók, hogy nem kereskedne velük senki. Az egy dolog, hogy a statisztika mit mond az elméleti valószínűségről. A pénz a gyakorlatban van, az pedig mint látjuk teljesen mást mutat. Ehhez hasonló mozgás már a mi életünkben is volt legalább 3-4x akár indexekben, VIX-ben, olajban, stb, pedig nem élünk még 1 milliárd éve...

Ez annyit jelent, hogy fel kell rá készülni!

Látva a piacok állapotát valószínűleg jönni fog még Fekete Hattyú a mi életünkben, nem kell rá 1 milliárd évet várni!

Egy ilyen eseményre még a fat tail risk árazás sem kalkulál elegendő opciós prémiummal. Akármennyire is drágák a távoli opciók (DOTM), nem tükrözhetik egy ilyen mozgás reális árát. Éppen ezért ha éppen valaki távoli opciók vételével spekulál a fekete hattyú eseményekre, akkor a befektetett tőkéjének akár az 1000x-esét is megkeresheti pár óra alatt! Miért? Azért mert az SNB bejelentése előtt pl. egy 0.8-as EUR/CHF Put opció nem árazta be ennek a mozgásnak a reális esélyét. 35%-os azonnali elmozdulást semmilyen modell sem tud beárazni. Így a fekete hattyú eseményeken nagyon OTM opciók vásárlásával lehet a legtöbbet keresni. Persze ehhez várni kell a hattyút és nagyjából tudni mikor jön, aminek az esélye nem túl magas, de nem is lehetetlen...

A fekete hattyú kezelése

Egy ilyen egy tickben történő elmozdulást nyilvánvalóan nem tud lekezelni egy stop megbízás, hiszen nincsen vevő, kiszárad a piac (illikviddé válik), nem teljesülnek a megbízások, stb.

Ez az esemény ismét bebizonyította, hogy a stop NEM elégséges kockázatkezelés.

Egyetlen megoldás létezik az ilyen események kivédésére: opció vétele! Semmi más nem véd meg a Fekete Hattyútól, semmi. Akár spekulatív céllal, akár fedezeti céllal veszed az opciót maximálisan fedezve vagy ilyen események előfordulásakor. Ha spekulatív céllal vetted, akkor még akár kereshettél is vele 1000x annyit mint amennyiért vetted!

Ami még relatíve tudja csökkenteni a veszteség mértékét az a tőkeáttét csökkentése. Ha valaki 1:1-ben forexezik, az túlél egy ilyen mozgást, aki 1:100-ban az nem. Viszont a tőkeáttét csökkentése a profitabilitást is csökkenti, de hát valamit valamiért. Éppen ezért mondom azt, hogy az opció a legmegfelelőbb módszer az ilyen jelenségek kezelésére. Opció vételével egyszerűen nem lehet korlátlanul bukni. Annyit veszíthetsz, mint amennyibe az opció került.

Miért lesz kiemelt szerepe az opcióknak 2015 után?

2015

A hosszú bevezető után szerintem te is látod, hogy miért gondolom azt, hogy 2015 után kiemelt szerepe lesz az opcióknak. Az emberek bizalma ismét megingott a teljes pénzügyi és kereskedési rendszerben.

Teljesen mindegy milyen stratégiával kereskedsz, ha az nincs biztosítva, ki vagy téve annak, hogy nem csak lenullázod magad, hanem még tartozol is a brókercégednek.

Pánikban felhívott egy ismerősöm, hogy lehetséges-e az, hogy a 3000€-s számláján 140.000€ tartozás van a CHF longja miatt. Sajnos lehetséges... Miért? Mert nem volt biztosítva semmivel és magas volt benne a tőkeáttét. Az már egy másik kérdés, hogyan hajtják ezt be...

Idén talán megszilárdul a kockázatkezelés

A retail kereskedők nagy része még most is kaszinóként tekint a kereskedésre úgy, hogy fogalma sincs a kockázatokról. Sokan azt hiszik, hogy befizetnek $1.000-t egy FX számlára és annál többet nem bukhatnak el. Ez nem igaz. Láttuk mi történt a CHF kapcsán. Annak akár a 100x-osát is bukhatod ha magas tőkeáttéttel és kitettséggel kereskedsz!

Azt gondolom, hogy az SNB kapcsán nagyon sok embernek át kell gondolnia a kockázatkezelési módszereit és az egész kereskedési stratégiáját.

Továbbra sincs ingyen ebéd

Sajnos továbbra sincs ingyen ebéd. Vagy érted azt amit csinálsz, vagy egy idő után elveszíted mindened. Lehet mázlid évekig, pl. működhet egy martingale robot is több évig, de egyszer jön a fekete hattyú és mindent visz. Azt gondolom, hogy a mostani helyzet kapcsán a legfontosabb tanulság a kockázatok tudatos kezelése.

Három kockázat létezik a kereskedés során:

  • Partnerkockázat: kinél tartod a pénzed, van-e szabályozva, létezik-e számlabiztosítás, milyen jogi környezetben működnek, stb.
  • Termék kockázat: ismered-e a terméket, amit kereskedsz, nem kereskedsz-e esetleg túl sok termékkel egyszerre, stb.
  • Stratégiai kockázat: hogyan kezeled a stratégiád kockázatát, mennyire vagy magas áttétben és kitettségben, stb.

A fenti három területet érdemes átgondolnod mielőtt komolyabban belevágsz a kereskedésbe. Ismét láttuk, hogy a kockázatkezelésnél fontosabb nincs a piacon!

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Total 100%



Tanulj az opciókról 30 napig ingyen!

Add meg, milyen email címre küldhetek neked 15 ingyenes leckét az opciózásról:





Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet az általam megrendelt ingyenes termék és az ahhoz tartozó utánkövető tájékoztatók megküldése céljából kezelje.


Publikálás dátuma: 2015-01-21 11:03:53

OpcioGuru a médiában

      


Nálunk bankkártyával is fizethetsz!

Kövess minket

Kövess minket a Facebook-on is!Kövess minket a Youtube-on is!

opcioguru Soundcloud profilLépj velünk kapcsolatba a Skype-on is!

opcioguru instagram csatornaKövess minket a Twitter-en is!



Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet abból a célból kezelje, hogy a megadott email címen a szolgáltatásaikra és termékeikre vonatkozó személyre szabott ajánlattal közvetlenül megkeressen.