A 10 Dolláros Színházjegy Esete

színházjegy kísérlet

Manapság már köztudott, hogy az emberek a pénzügyi döntések nagy részét nem racionális alapokon hozzák meg. Ennek sajnos elég komoly hatása van a tradingre, nem csak a színházjegyre...

Nemrég olvastam egy nagyon érdekes kísérletről Daniel Kahneman - Gyors és lassú gondolkodás című könyvében, amin elgondolkodva számos trading analógiát találtam.

A színházjegy kísérlet

Nagyszámú közönséget kérdeztek meg az alábbi helyzet kiértékeléséről.

1. Tegyük fel, hogy vettél egy színházjegyet 10 dollárért, és a színházba érve azt látod, hogy útközben elhagytad a jegyedet. Megveszed-e még egyszer a színházjegyet 10 dollárért, vagy hazamész?

2. Színházba készülsz, de még nincs meg a jegyed. Amikor odaérsz a jegypénztárhoz, akkor realizálod, hogy útközben elhagytál egy 10 dolláros bankjegyet. Megveszed a színházjegyet?

A válaszadók döntő többsége az első esetre azt válaszolta, hogy nem veszi meg a színházjegyet még egyszer, azonban a második esetben igen. Ha belegondolsz, totálisan ellentmondásos helyzet állt elő.

Miért van ez az óriási ellentmondás?

Mentális könyvelés az oka

Sajnos a válaszok megdöbbentő jellegét a mentális könyvelés irracionális voltára vezethetjük vissza.

Az első esetben mentálisan már 20 dollárba került volna a színházjegy, ami a legtöbb válaszadó fejében már nem "éri meg". Azaz a 10 dolláros veszteséget a színházjegy terhére könyvelték el. És így maga a színház már nem érte meg ennyiért.

A második esetben viszont a 10 dolláros bankjegy elhagyása nem került rá a színházjegy számlára, így a jegy megvétele nem volt kérdés, holott ekkor is 10 dollárral csökkent a nominális vagyon. De nagyon nem mindegy, hová került könyvelésre mentálisan.

Te mit válaszoltál volna?

Hogyan hat ez a kereskedésre?

A mentális könyvelés több helyen is jelen van a tradingben. Nézzünk néhányat.

  1. Megutálsz egy terméket, mert túl sokat veszítettél vele. A termék "számlájára" könyvelted el a veszteségeket, holott a termék arról nem tehet, hogy éppen sok veszteséges kötésed volt. Nem a termék a hibás.
  2. Ha egy jelentősebb nyerő széria végén vagy, hajlamos vagy megemelni a tétet, mert a lehetséges veszteséget fejben a már realizált nyerő terhére könyveled el. Holott ha előtte nem nyertél volna, nem emeltél volna tétet, mert a status quo megtartására törekedtél volna a számlaösszeg tekintetében.
  3. Előzőhöz hasonlóan, ha az időérték már kitermelt egy adott lebegő nyereséget, bevállalósabban nyitsz rá újabb opciót, hiszen a kitermelt nyerő terhére írod. Ezzel jelentősen nagyobb kockázatvállalásba is belemész, hiszen a lebegő nyerő terhére könyvelsz és nem a számla aktuális egyenlegének terhére.
  4. Hajlamos vagy a kisebb lebegő nyerőt is realizálni, mert fejben már rákönyvelted a számládra és úgy érzed, hogy az már a tiéd, így nem akarod visszaadni.
  5. A veszteségnél ugyanez a helyzet csak fordítva. Amíg lebegő veszteség, addig abban reménykedsz, hogy mivel nem realizáltad, így meg fogod úszni. Itt nem könyvelted még rá a számlára, itt a remény terhére van könyvelve.

A fenti jelenségek sok esetben teljesen tudattalanul történnek. Ezért nagyon fontos, hogy legyél jelen és legyél tudatos a trading közben. Figyelj arra is, hogy mit hová könyvelsz el fejben, mert alapjaiban határozza meg a döntési mechanizmusaidat.

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Total 91%

Tags: Daniel Kahneman, mentális könyvelés,

Tanulj az opciókról 30 napig ingyen!

Add meg, milyen email címre küldhetek neked 15 ingyenes leckét az opciózásról:





Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet az általam megrendelt ingyenes termék és az ahhoz tartozó utánkövető tájékoztatók megküldése céljából kezelje.



Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet az általam megrendelt ingyenes termék és az ahhoz tartozó utánkövető levelek megküldése céljából kezelje.