A mechanikus Call kiírás alulteljesíti a piacot
Számos olyan ETF létezik ma már, amik rendszeresen Call opciókat írnak ki az alaptermékkel szemben, ezáltal "hozamot" generálva a befektetőknek. Nézzük meg a dolog buktatóit.
Ezeket a tipusú derivatív ETF-eket bevételgeneráló ETF-eknek is nevezik, hiszen az alap azáltal jut "bevételhez", hogy az alaptermék ellenébe Call opciókat ír ki. Ezek az alapok többnyire 2-4 hetes időtávokra írnak ki Call opciókat, kvázi automatizáltan függetlenül a piaci volatilitástól és az opciók árazásától.
Megéri ez a befektetőknek?
Habár ezek a termékek vonzó hozamokat ígérnek, felvetődik a kérdés, hogy ez a magas hozam mennyire szolgálja a befektetők érdekeit, ha a teljes megtérülést nézzük. Az alábbi grafikonok szerint nem igazán.
Vegyünk egy példát: az elmúlt egy év teljesítményének grafikonját, ahol a JEPI (gyertyák) ami a JP Morgan Equity Premium ETF-je és a SPY ETF (kék vonal) látható. A részvényekből származó osztalékok újra-befektetése ellenére is a JEPI teljesítménye jelentősen marad el a SPY mögött.
NVDA esetén működne?
Most vessünk egy pillantást az NVDY-re, a "YieldMax™ NVDA Opciós Jövedelemstratégia ETF"-re, amely hetente ad el opciókat az NVDA részvényállomány ellenében. Ezen a kettőn is jelentős eltérés mutatkozik. NVDY árfolyama gyertyás, NVDA árfolyama narancssárga vonal.
Tehát nem működik a Call kiírás?
Fenti alulteljesítések ellenére úgy gondolom, hogy a Call opció kiírása kiváló eszköz a jövedelemszerzéshez vagy a kockázatcsökkentéshez, de "ésszel" érdemes alkalmazni és nem full mechanikusan.
Ezt alatt azt értem, hogy olyankor célszerű Call opciót kiírni, amikor a piacon megnőtt az IV vagyis relatív módon megdrágultak az opciók. Nagyon alacsony IV vagy VIX mellett nem éri meg Call opciókat kiírni szisztematikusan. Ennek ékes bizonyítéka a fenti két eset is.
Call opció kiírása
Ha teljesen ismeretlen számodra a téma, akkor íme egy kis alapozás.
Mi az a Call opció kiírás?
A call opció kiírása (vagy call opció eladása) olyan opciós stratégia, ahol az opció kiírója (eladója) kötelezettséget vállal arra, hogy az alapterméket a lejárat napján, előre meghatározott áron (a kötési ár) adja el, ha a call opció vevője (tulajdonosa) gyakorolja az opcióját. Ez a stratégia leggyakrabban azért hasznos, mert az eladó prémiumot kap az opció kiírásáért cserébe, ami extra bevételt jelent számára.
Hogyan működik?
Tegyük fel, hogy birtokolsz 100 darab XYZ részvényt, amely jelenleg piaci áron 100 dollárért forog. Úgy döntesz, hogy kiírsz egy call opciót 105 dolláros kötési áron egy hónapra, és 3 dollár prémiumot kapsz érte részvényenként. Ha az XYZ részvények ára a lejáratkor 105 dollár alatt marad, megtarthatod a részvényeket és a prémiumot is. Ha azonban az ár meghaladja a 105 dollárt, a részvényeidet el kell adnod 105 dollárért, függetlenül attól, hogy az aktuális piaci ár magasabb.
Előnyök
- Prémium bevétel: Az eladott opciók prémiumai jelentős extra jövedelemforrást jelenthetnek.
- Kockázatcsökkentés: Ha helyesen használják, az opciók eladása segíthet csökkenteni a portfólió volatilitását és a lefelé irányuló kockázatot, hiszen a prémium csökkenti a bekerülési értéket.
- Rendszeres jövedelem: Ideális eszköz rendszeres jövedelem generálására.
Hátrányok
- Korlátozott nyereség potenciál: Ha az alaptermék ára jelentősen meghaladja a kötési árat, akkor azon az áron el is kell adnod, így a további emelkedésből már nem profitálsz.
- Részvények darabszáma: 100 részvénnyel szemben 1 Call opció írható ki a teljes fedezettség érdekében, így nem minden befektető tudja ezt alkamazni az alacsonyabb számlaméret vagy poziméret miatt.
Ez a stratégia különösen hasznos lehet azok számára, akik stabil, előre látható jövedelmet szeretnének realizálni, de fontos megjegyezni, hogy a call opció kiírásának is megvannak a maga kockázatai, amelyeket mindig mérlegelni kell az adott piaci körülmények és személyes befektetési céljaid fényében.