Emelkedő ék (Rising Wedge)
Jelentős különbség az ék és a háromszög között, hogy az ék esetében nincs horizontális ellenállási vagy támasz szint és az ék csúcsa sem alakul ki soha, nem úgy mint a háromszög esetében.
Emlékeztetőül az alakzatok bevezetését itt találod.
Az ék diagonális ellenállási és támasz szintje mindig egy irányba mutat, vagy felfelé vagy lefelé.
Sikeres: egy emelkedő ék akkor lép életbe, ha a diagonális támasz szintet áttöri az árfolyam. Ez a szint a továbbiakban ellenállásként funkcionál és az árfolyam folytatja csökkenő trendjét.
Sikertelen: ha a támasz áttörése után a visszatesztelést nem tartja meg az újonnan kialakult diagonális ellenállási szint, akkor kimondhatjuk, hogy az alakzat hibás, nem működik.
Időtáv:
Középtávú alakzat, általában 3-6 hónap kell a kialakulásához.
Célár:
a diagonális ellenállási és támasz szint közti legnagyobb távolság + kitörés szintje.
Időhorizont:
az ék kezdetétől a kitörésig eltelt idő jövőbeni kivetítése.
A kitörési pont és stop loss szintek számításánál szükség van az ATR ismeretére.
Kitörési pont:
Amikor az árfolyam áttöri a horizontális támasz szintet és legalább az átlagos ATR értékkel bezuhan.
Stop loss:
Ha az árfolyam az átlagos ATR értékkel visszapattan a diagonális támasz szint fölé ahonnan letört.
Volumen:
Az alakzat kialakulása során általában csökken a volumen, majd átlagosnál nagyobb volumen mellett történik meg a kitörés.
Trade:
Ha az árfolyam átlagosnál magasabb volumen mellett kitör az ék diagonális támasz szintjéből akkor felvehető a short pozíció. A stop menedzselésére nagyon fontos odafigyelni az ATR használatával.
Tanulság:
- Az emelkedő ék nehezen beazonosítható alakzat, de érdemes vele próbálkozni, mert elég megbízhatóan működik, főleg ha jelentős volumen mellett történik meg a horizontális támasz áttörése.
