Devizaháborús tudósítás

mennyiségi könnyítés és a devizaháború

Elemzői barangolások sorozatunkat egy izgalmas és aktuális témával kezdjük, ez pedig az úgynevezett devizaháború. Na de mit nevezhetünk devizaháborúnak és ennek milyen hatása lehet a kereskedésre? Ezt fogjuk most átvenni, vágjunk is bele!

Ahhoz, hogy megértsük a devizaháború jelenségét, egy központi fogalommal kell kezdenünk, ez pedig a mennyiségi könnyítés, vagy quantitative easing (QE). Ez különösen aktuális, hiszen január 22-én Európában is bejelentették a mennyiségi könnyítést, aminek hatásait hamarosan érezni fogjuk.

Mi is ez a sokat emlegetett mennyiségi könnyítés?  

Egyszerűen fogalmazva ez a jegybank részéről egy adott időre szóló és előre bejelentett mértékű pénzügyi eszközvásárlást jelent, ami jellemzően vállalati és rövid lejáratú államkötvényekre vonatkozik. Elsődleges célja a nulla közeli kamatlábak mellett a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzése.  

Ezt az eszközt Japánban már a 2000-es évek elején kezdték alkalmazni, az Egyesült Államokban pedig 2008-tól kezdve többször is bevetették.

Miért volt erre szükség?

Menjünk kicsit vissza az időben, egészen a 2008-as válság előtti időkre, hogy megértsük az előzményeket.

2007-ig a világ jegybankjai teljesen kimerítették a szokásos monetáris eszközrendszerüket, amelyekkel jellemzően a kereskedelemi banki hitelezést szabályozzák. (Példaképp a két legfontosabb monetáris eszköz a kincstári alapkamat és a refinanszírozási tartalékráta, illetve az arra fizetett kamattérítés mértéke, de ezekről később önálló bejegyzésben lesz szó.)

Az USA és Japán mellett az irányadó kamatok tartósan nulla közelébe kerültek az Egyesült Királyságban, az Európai Valutaövezetben és Svájcban is.  Úgy érkezett meg a világgazdaság 2008-ra, hogy nem volt tér a további monetáris könnyítésre. A Lehman csődje, de főleg az AIG megmentése után egyik napról a másikra eltűnt a likviditás az amerikai bankközi hitelpiacról.

Félő volt, hogy a gazdaság működése teljesen leáll. Senki nem hitelez majd a másiknak, mert nem tudja, hogy a kialakuló bankcsőd-hullám kit és hogyan érint majd. Ezt látva, az Egyesült Államok monetáris irányításáért felelős FED a banktörténet legnagyobb könnyítési hullámába kezdett. Ennek eredményeképp az amerikai szövetségi bankok egy év alatt megtriplázták a könyveikben tartott rövid távú állampapír és jelzáloggal fedezett értékpapír állományát.

FED

Hogyan alakít ki a mennyiségi könnyítés devizaháborút?

Az első mennyiségi könnyítés után lassan, de új erőre kapott az amerikai gazdaság. Azonban a munkanélküliség tartósan magas volt és az infláció sem javult, így több hullámban folytatódott a könnyítés (QE2, QE3).

A gyakorlatot ezek után már további országok követték.

Kénytelenek voltak lépni, hiszen devizájuk a mennyiségi könnyítést alkalmazó országok devizájával szemben folyamatosan felértékelődött.  Ezek alapján már látható, hogy a devizaharc, vagy devizaháború kifejezés lényege ebben az állandó és egyre erősödő lépéskényszerben rejlik. Minél több ország alkalmazza, annál többen próbálják a saját deflációs problémáikat „exportálni”.

Japán, Nagy-Britannia majd végül az Európai Unió is nagyméretű mennyiségi könnyítés mellett döntött.  Sajátos, hogy a legutóbbi G20-as csúcstalálkozón az érintettek nem csak hogy nem foglalkoztak a devizaháborúval, hanem azt kifejezetten hasznos eszköznek titulálták!

Minden országban igyekeztek elkerülni a nulla közeli inflációt és az alacsony gazdasági növekedés állapotát. A gazdaság élénkítésének kézenfekvő eszköze ilyenkor az export ösztönzése és a munkanélküliség visszaszorítása, hiszen azzal a belső keresletet is élénkíteni lehet. Ha alacsony a munkanélküliség, akkor pedig többet és többen vásárolnak majd.

A háború kimenetele azonban egyre kétségesebb. A japán gazdasági növekedés megtorpant. Európában csupán Németország növekszik. Kína és Japán gazdasági versenye egyre élesebb. A devizaháborúval egyre több ország érzi vesztesnek magát. A jegybankokban pedig csak gyűlik a sok hitellevél.

Lehetnek-e káros mellékhatásai a devizaháborúnak?

Sajnos több is. Nézzünk meg párat ezek közül:

  1. A jegybankok a mennyiségi könnyítésekkel tartósan emelik a saját kötvény és részvénypiaci árfolyamaikat és értéktelenítik a devizájukat. Ezzel valójában a saját növekedésük érdekében a többiek rovására szereznek versenyelőnyt maguknak.

  2. Aki kimarad, az lemarad. A sok mennyiségi könnyítésre végre felfutó belső makrogazdasági mutatók és a tartósan magas hozamszintek miatt 2014 végére a dollár ismét megerősödött. Miért problémás ez? Mert ma ismét az erős dollár csökkenti az amerikai versenyképességet.
    Érdekességképpen az SP500-ban jegyzett globális nagyvállalatok éves profitelvárása éves összehasonlításban 17 %-kal csökkent 2015 elejére. A nem dollárban realizált bevételük dollárban kifejezett értéke tehát ennyivel csökkent. Számos makroközgazdász a jegybankok ilyen viselkedését a játékelméletből ismert közlegelők paradoxonáhozhasonlítja.

  3. Aggasztó jelenség, hogy az irányadó kamatlábak tartósan alacsonyan maradhatnak. Lesz-e tényleg kamatemelésre lehetőség vagy 7 év után ismét nulla közelében maradnak az amerikai kamatszintek? A legutóbbi FOMC-ből egyértelműen kiolvasható, hogy a FED halogatja a kamatemelést, mert tart a jelentősebb visszaeséstől.  Másrészről viszont , ha a FED lemond a kamatemelésről, akkor semmilyen más eszköze sem marad egy visszaesés esetére. Ismét csak a jó öreg QE.

Mi a baj a tartósan olcsó kamatokkal?

Egy mondatban: egyre több hitellel finanszírozunk egy tartósan stagnáló világgazdaságot. Folyamatosan növeljük a teljes pénzmennyiséget, miközben a fogyasztás, az előállított termékek értéke nem nő.

Ez a jelenség tartós fennmaradása esetén ellentmond a közgazdaságtan minden ismert alapösszefüggésének. Látható, hogy a következő években kialakulhat egy mennyiségi könnyítési spirál.  Jöhet a QE4, a negyedik nyíl és még aztán ki tudja?  

Eközben az is látszik, hogy a devizapiacon jelentősen megnőtt a volatilitás.  Egyre többen tartanak a devizaháború elmérgesedésétől. Túl váratlanok és tartósak az egyensúlytalanságok.

A januári svájci jegybanki kapituláció egyik fő oka is a mennyiségi könnyítés volt. Az 1.20-as árszint fenntartásához az SNB-nek folyamatosan vásárolni kellett az EUR-t egy olyan környezetben, ahol az EUR minden devizával szemben folyamatosan gyengült. Az EKB végső döntése előtt a svájci jegybank szinte egyedül maradt az EUR piacán tartós vásárlóként.

SNB

Kereskedhető-e egyáltalán a devizaháború? Mik a kilátások?

A rövid válasz igen. Ehhez persze érdemes rendszeresen olvasni a bejegyzéseinket és néha vállalni egy-két távoli opció vásárlásának kockázatát. :)

Folyamatosan prognózisokat kell készítenünk és figyelnünk kell a devizapiaci pénzáramokat, reál-gazdasági összefüggéseket. Kik és milyen ütemben csatlakoznak a közeljövőben kamatcsökkentési hullámhoz? Ki kényszerül saját devizájának gyengítésére? A bejegyzés írását megelőző 3 hónapban 12 jegybanki kamatcsökkentés történt, vagyis a devizaháború minden bizonnyal tovább fokozódik.

Egyre több ország kénytelen felvenni a versenyt. 2015-ben a versenyből várhatóan nem marad ki Új-Zéland és Ausztrália sem. Az igazi kérdés mégis Kína viselkedése lesz.

Kínának egy hatalmas árnyék-bankrendszerrel kell megküzdenie, mielőtt a saját devizája gyengítésén gondolkozhat, amit hagyományosan a dollárhoz köt. (A drága dollár miatt a nyersanyagpiacokon is jelentkező feszültségekre sokan egy új elszámoló rendszerben látják a megoldást, ahol a pl. a nyersanyagok ára nem egyetlen devizához, a dollárhoz van kötve, hanem egy összetett „deviza-kosár”-hoz, amiben a dollár mellett az aranynak és a yuan-nak is szerepe lehet.

Ez a folyamat azonban nem egyszerű és már egy másik blog-post témája lesz.

Milyen eszközzel lehet a legbiztonságosabban kereskedni a devizaháborút?

Látva az SNB által okozott káoszt, semmiképp sem javasolt tőkeáttétes sima stop védekezéssel kockázatkezelt FX ügyletekkel kereskedni. És látva a devizaháború erősödését, a kockázatkezelés ma fontosabb talán, mint valaha. Éppen ezért érdemes az opciók használatát számba venni, mint kockázatkezelési eszközt. A tőkeáttét csökkentése is jelentősen mérsékelheti a kockázatot. Mindegy mivel, de a kockázatot csökkenteni kell ebben a piaci környezetben!

Tartsatok velünk. Igyekszünk tömören és egyszerűen, kereskedésre alkalmas témákról publikálni, hiszen az elemzés célja mindig ugyanaz, mint a kereskedésé. Kockázat-minimalizálás és profit-maximalizálás. 

Ha mélyebben érdekel a téma, hivatkozásokat, további részleteket itt találsz:

Ha már jártál nálam Opciós Oktatáson, akkor a My OpcioGuru felületen hozzáférsz egy zártkörű fórumhoz, ahol ezeket az elemzéseket megvitathatjuk, és felteheted a kérdéseidet is. Nézz be a fórumba, ha érdekes volt a cikk!

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Total 100%



Tanulj az opciókról 30 napig ingyen!

Add meg, milyen email címre küldhetek neked 15 ingyenes leckét az opciózásról:





Az Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Adatkezelő az email címemet az általam megrendelt ingyenes termék és az ahhoz tartozó utánkövető tájékoztatók megküldése céljából kezelje.


Publikálás dátuma: 2015-03-03 10:51:34

OpcioGuru a médiában

      


Nálunk bankkártyával is fizethetsz!

Kövess minket

Kövess minket a Facebook-on is!Kövess minket a Youtube-on is!

opcioguru Soundcloud profilLépj velünk kapcsolatba a Skype-on is!

opcioguru instagram csatornaKövess minket a Twitter-en is!

Mit szólnál egy 15 részes, ingyenes
online opciós képzéshez?