FED - nem a megoldás, hanem a probléma

Elérkezett a deviza-háború végső időszaka. A piac most egy világos iránymutatásra vár.

Nehéz nem észrevenni azt a leplezetlen indulatot, ami a múlt heti FED ülés után eluralta a fejlődő világ befektetői közösségét. A sajtótájékoztatót a szavazó FOMC tagok és Janet Yellen visszafogott felütései uralták. Az ok egyértelmű: tartanak az augusztus végi 10 % feletti részvény-korrekció megismétlődésétől. Sajátos volt végighallgatni egy olyan nyilatkozatot, amiben a lényeget nem lehetett kimondani.

Nem látjuk, mi történik Kínában. Tartunk a további kínai visszaeséstől. Nem emelünk.

Magas volatilitás

A változékony céltalan lebegés legfőbb oka a FED várakozó álláspontja. Egyik nap 5 % fel, másnap le. Tetszőleges eszközosztályban. Természetesen a fő veszély az, hogy nem a FED, hanem egy erős külső körülmény ad majd meghatározó irányt az eseményeknek. Vannak, akik a jegybanki iránymutatás korszakának végét jövendölik.

Az eltérő várakozásoknak és a bizonytalanságnak megfelelően nő a volatilitás. Amint érkezik egy támogató makro adat, a többség inkább kamatemelés-párti. Amint rosszul zár a kínai tőzsde, rögtön elromlik a hangulat. Hová vezet ez? Egyre nagyobb a napon belüli ingadozás, míg a kereskedési volume csökken.

Elfogyott a bizalom?

2015-ben az egész pénzügyi világ egyik legfontosabb kérdése a kamatcsökkentési ciklus sikeres befejezése volt. A jelenség negatív hatásairól részletesen értekeztünk már itt. Ma már inkább az a kérdés, hogy kontrollál-e bármit a FED. Egyáltalán lesz-e még lehetősége a FED-nek a kamatemelésre, vagy ismét az események után kullog, mint elődje, és vállalja a Greenspan-féle gyorsuló kamatemelés kockázatát.

kamatcsökkentés

A piac szereplőinek egyre eltérőbbek a várakozásai. Vajon a globális stagnálásban meddig tud az USA gazdasága mennyiségi könnyítés nélkül 3 % feletti növekedést produkálni? Vagy a dél-kelet-ázsiai válságjelenségek begyűrűznek és lelassul az amerikai gazdaság?

Akik az előző 7 évben mindenható FED-nek elhitték a hivatalos iránymutatásokat, a makro adatok “benchmark” szintjeit, azok a héten nagyot tévedtek. Miközben az USA belső makro adatai régen nem voltak ilyen jók, a FED fő aggodalma, hogy a dél-kelet-ázsiai visszaesés kiszélesedik, és átterjed a fejlődő országokra. Persze magának a kínai visszaesésnek is az egyik fő kiváltó oka az erős dollár, és az olcsó, átláthatatlan dollár-alapú hitelfinanszírozás volumene.

Az új elem az, hogy a kínai kártyáról már nyíltan beszélnek. Ez jelentősen befolyásolja az amerikai kamatpolitikát. Kína a tartalékok eladásával az amerikai kötvénypiacon keresztül igyekszik stabilizálni. Ez még egy szempont, amiért felesleges rövidtávon a kötvénypiacon logikát keresni.

Mi lesz az arannyal? Lesz-e érdemi trendforduló?

Bár sokan keresik a menekülő-devizákat, de a tartós arany erősödés igazi hajtóereje, az infláció továbbra is hiányzik. Érdemes a következő 3 hónapban ismét figyelni és értékelni az arany trendforduló lehetőségét, azonban az 1170-as szint eddig nagyon erős ellenállásnak mutatkozott. A legerősebb kínai krizis közepén sem sikerült trendfordulót elérni.

Aki hisz az arany emelkedésében, annak elsősorban az NFP és az USA bérinflációs adatait érdemes figyelnie.

3 hónapos prognózisunk stagnáló-erősödő dollár és stagnáló aranyár.

Mélyebb részvény korrekció?

Mennyire mély? Milyen időtávon? Ha már a napi 3-4 % normális, mit tekintünk komolyabb korrekciónak?

Bizony a kötvénypiac alapján egyre nagyobb az esélye egy ismételt részvénykorrekciónak. Nehéz egyértelmű medve-piaci prognózist adni, de októberben nem kizárt egy ismételt, akár 20 %-os korrekció az amerikai részvénypiacon.

Az augusztusi esést egyre emelkedő korrekciók követték. Részvényekben és indexekben szinteladást javaslunk.

Mi a helyzet az energia-piaccal?

Sajátos a helyzet a földgáz és az olaj piacán. Minden energia-termék kitett a makro várakozásoknak. Ha a földgáz árfolyamára tekintünk, mégis szinte “mozdulatlan” ebben az évben. A hosszú távú eső trend érvényes, de sávos kereskedésre jelenleg ideális.

A kőolaj jóval “makro-kitettebb” termék. A nagy kereskedőházak ismét a 20 dolláros olajárról cikkeznek. Ebben rövidtávon azért nem hiszünk. Fundamentálisan, ha ez még számít valamit, ezt kizárólag az iráni embargo-feloldás miatti szállítások megindítása idézhetné elő, amit már 3 hónapja áraz a piac.

Az USA nagy déli paritásain, a legnagyobb Cushing-ban a tározói tartalékok stagnálnak, inkább esnek, aminek oka a kitermelés visszafogása. Ez pedig árfelhajtó tényező. 2 hónapos időtávon ezért a Crude-ot 35-60-as sávban biztonsággal kereskedhetőnek látjuk.