6. Milyen termékekre lehet opciózni?

Ahogyan korábban is említettem, az opció származtatott termék, csak az alaptermékével együtt létezik, önmagában nem. Ha nincs időd olvasni, meg is hallgathatod a leckét.

Mire lehet opciót kötni?

Opciózni lehet szabályozott (pl. részvény, határidő, index, etf) és nem szabályozott piacokon is (pl. deviza, cfd). Az opciós stratégiák ugyanúgy működnek minden piacon, de tisztában kell lenni az egyedi árazási specifikumokkal.

opciózható termékek

Olyan részvényre jegyeznek opciót, ami megfelel az alábbi feltételeknek:

NYSE, AMEX, NASDAQ tőzsdék egyikén való kereskedés
Több, mint 2000 részvényest számlál
Több, mint 7 millió részvény van forgalomban
Min. 3 hónapja már kereskedik (IPO után)

Mire figyelj az alaptermék kiválasztásakor?

Előfordulhat ugyan, hogy vannak olyan termékek, amiket szívesen kereskedsz, de opció nincs rájuk, viszont az esetek többségében ettől nem kell tartanod.

Inkább arra kell odafigyelned, hogy a termék elég likvid legyen, azaz kereskedjenek vele annyian, hogy bármikor könnyen ki tudj szállni a pozíciódból.

Hogyan tudod ezt megállapítani?

Két mérőszám lesz a segítségedre: a volume és az open interest.

Ezekre nem árt odafigyelned, amikor kiválasztod a terméket, amire opciót kötsz, legyen az akár vétel, akár kiírás. Eredetileg az alábbi listát csak az oktatáson résztvevőknek adtam át, de mivel úgy gondolom, hogy nem lehet elég korán kezdeni, íme a lista, amivel tudsz már most akár demóban gyakorolni és kellően likvid termékeket tartalmaz.

letölthető terméklista opciós kereskedéshez Letölthető terméklista a gyakorláshoz, demo kötésekhez

A volume és az open interest mellett egy másik fontos faktor a bid-ask spread, azaz a "rés" a vételi és eladási árfolyam között. Egy szűk spread általában magas likviditást jelent, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan és kedvező áron lépj be vagy lépj ki egy pozícióból.

A szűk bid/ask spread nagyon fontos főleg akkor ha az ember összetettebb opciós stratégiákkal kereskedik, amiknek több lábuk van, mert ilyenkor még fontosabb a szűk spread a gyors teljesülésekhez.

Multiplier - az opciós szerződés mérete

Az opciók kereskedésénél egy fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyott elem a multiplier, más néven a szerződés mérete. A multiplier meghatározza, hogy egy opciós szerződés hány darab alapterméket "kontrollál". Ez alapvetően határozza meg az opció értékét és a mögötte lévő tényleges "tétet".

Példák különböző termékekre:

Részvények: A legtöbb amerikai részvény esetében a standard multiplier 100, tehát egy opciós szerződés 100 részvényt kontrollál. Ha például egy $50-os strike price-val rendelkező call opciót veszel, akkor a tényleges költség nem $50, hanem $50 x 100 = $5000.
Olaj határidő: Az olaj határidő esetében egy standard szerződés multiplier-e 1000. Azaz, ha egy olaj call opciót vásárolsz $60-as áron, akkor $60 x 1000 = $60,000 értékű olajat "kontrollálsz". Ha pl. a Calll opció ára $0.5 akkor ez $500 költséget jelent.
S&P 500 (/ES) határidő: Ezen az indexen kereskedett standard opciók multiplier-e 50. Egy $3000-es /ES futures call opció esetében tehát $3000 x 50 = $150,000 értékű szerződésről beszélünk.
Valutaopciók (FX): Valutaopciók esetében a multiplier változó lehet, de gyakran 10,000 vagy 100,000. Ha például egy EUR/USD opció multiplier-e 100,000, akkor egy 1.2000-as strike price esetén $120,000 értékű devizát "kontrollálsz".

A multiplier tehát nem csak az opció árát befolyásolja, de a mögöttük lévő eszközök értékét és a tőkeáttételt is.